Hírek : Vezető halálokok 2030-ban |
Vezető halálokok 2030-ban
origo.hu 2009.02.27. 18:35
A rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a traumatikus agysérülés és a krónikus obstruktív tüdőbetegség lehetnek a vezető halálokok 2030-ra - állítják tudósok. Ám a járványoktól is tartanunk kell.
Napjainkban már nem a fertőző kórokozók (tuberkulózis, AIDS, malária.) szolgáltatják a vezető halálokokat világszerte, hanem az egészségtelen életmóddal járó krónikus megbetegedések. A tudósok szerint 2030-ra a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a közlekedési balesetek teszik majd ki az összhalálozási szám közel 30 százalékát. És ahogyan a közepes jövedelmű és szegény országokban nő az átlagéletkor, úgy tolódik majd el az arány egyre jobban a nem fertőző betegségek okozta halálozások felé.
Daganatos megbetegedések
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint 2008-ban megközelítőleg 12 millió új rákos esetet diagnosztizáltak, és valamivel több mint 7 millió halálos áldozatot követelt magának a betegség. Számítások szerint, ha a tendencia nem változik, akkor 2010-re a rák világszerte vezető halálokká fog előlépni (megelőzve a szív- és érrendszeri betegségeket), 2020-ra megduplázódnak a jelenlegi számok, míg 2030-ban jó eséllyel akár 20-25 millió új rákos megbetegedést, és körülbelül 13-17 millió halálesetet is regisztrálhatnak majd évente. Jelen pillanatban a tüdőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés, míg a méhnyakrák a vezető rákos eredetű halálok a nők körében a szegényebb, kevésbé fejlett országokban.
A kutatók a rák ilyen méretű terjedését összetett okokkal magyarázzák, ám a trend egyik legjelentősebb kiváltója a kevésbé fejlett országok gyors népességnövekedése (szakértők 2030-ra 38 százalékos növekedést jósolnak). Ezeken a területeken is fokozatosan átveszik az emberek a nyugati életmóddal járó egészségtelen szokásokat, úgymint a dohányzást, az egészségtelen táplálkozást (magas zsírtartalmú ételek fogyasztása), vagy éppen a kevés testmozgást, amelyek döntőek lehetnek a rák kialakulásában. A dohányzás az egyik legnagyobb rizikófaktor, különösen, hogy a fejlődő országokban pöfékelnek a legtöbben, a világ dohányosainak 40 százalékát Kína és India adja.
A világ vezető rákkutató szervezetei az egészséges életmód hangsúlyozásában, egy nemzetközi dohányellenőrzési megállapodás kialakításában, az alkoholizmus visszaszorításában, a rák elleni oltóanyagok fejlesztésében és a megelőzés fokozott népszerűsítésében látják a betegség ilyen mérvű elterjedésének megakadályozását.
Szív- és érrendszeri betegségek
Világszerte évente 17 millió ember hal meg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, 2020-ra ez a szám 20 millióra emelkedhet - állítják a szakértők. A civilizált országokban jelen pillanatban minden tíz halálesetből négyet szív- és érrendszeri betegség okoz (szívinfarktus, szívritmuszavar, magas vérnyomás, stroke, érelmeszesedés, koszorúér szűkület.), Közép-és Kelet-Európában pedig még a világátlagnál is jelentősen rosszabb a helyzet: ebben a régióban ugyanis a szív- és érrendszeri betegségek minden második halálesetért felelősek, és évente körülbelül 2 millió áldozatot szednek. A magyarországi halálozások nem térnek el jelentősen az EU-átlagtól, valamivel több, mint a felük tulajdonítható szív- és érrendszeri betegségeknek, ezek közül is a koszorúér-betegség a leggyakoribb halálok. Ugyan az utóbbi években a szív- és érrendszerei betegségek terjedése némi lassulást mutat, de egyes szakemberek így is azt jósolják, hogy ha nem történik jelentős változás a tendenciában, akkor 2020-ban még mindig ez a betegségcsoport jelenti majd az egyik legfőbb halálokot.
A kardiovaszkuláris rendszert érintő kórok legfőbb kiváltó oka a túlságosan magas koleszterin szint, de a dohányzás, a stressz, a fokozott alkoholfogyasztás, az inaktív életmód és az öröklött tulajdonságok is jelentős kockázati tényezőt jelentenek. Ezek egy része a megfelelő életmód kialakításával megelőzhető lenne, ám a prevenció sajnos még a félelmetes statisztikai adatok tükrében sem kap elég figyelmet. Éppen ezért az Európai Unió szükségesnek látja az egészségügyi szakemberek, a civil szervezetek, a kormányok, a közegészségügyi hatóságok, a betegszervezetek, a média és más érintett szereplők szoros együttműködését, hogy a jelenleg világszerte vezető halálokot visszaszorítsa az elkövetkezendő esztendőkben.
Traumatikus agysérülés
A traumatikus agysérülés már 2020-ra a világ harmadik legjelentősebb problémájává nőheti ki magát. A traumatikus agysérülést (TBI - traumatic brain injury) fejre mért ütés vagy a koponya sérülése idézi elő, ami megszakítja az agy működését. Tüneteit sok esetben nehéz észrevenni, és könnyű félre diagnosztizálni, hiszen gyakran csak a balesetet követően napokkal, sőt hetekkel később jönnek elő szédülés, rosszullét, eszméletvesztés, lelassuló gondolkodás és akadozó beszéd formájában.
A traumatikus agysérülés leginkább az időseket veszélyezteti, hiszen ahogyan az ember öregszik, úgy növekszik az eleséses balesetek kockázata is. A mozgást korlátozó problémák, az izmok gyengülése, a láb érzéketlensége, a gyengébb koordinációs képesség és egyensúlyérzék, a látás fokozatos romlása, a rendszeresen szedett gyógyszerek mellékhatásai (például szédülés), illetőleg a nem megfelelően kialakított otthoni környezet (csúszós szőnyegek, gyenge világítás) komoly veszélyeket rejtenek.
A traumatikus agysérülés rendkívül hosszú távon kihathat a beteg mindennapi életére: nem csak a gondolkodást, hanem a mozgást és az érzelmi megnyilvánulásokat is súlyosan befolyásolhatja.
Felmérések szerint jelenleg az USA lakosságának 2 százaléka, vagyis több mint 5 millió ember szenved hosszú eszméletvesztést és amnéziát okozó súlyos traumatikus agysérülésben. Az amerikai Betegség Felügyeleti és Megelőzési Központ (CDC) nyilvántartása szerint csak az USA 65 év feletti korosztályában évi 8000 haláleset és 56 000 kórházi ápolást igénylő beteg írható a traumás agysérülés számlájára. Az európai adatok ugyancsak elkeserítőek. A 2006-os évben például 700 000 európai lakost érintett ez a betegség, és ennek kezelése mintegy 3 milliárd euróval terhelte meg az éves európai büdzsét. Magyarországon éves szinten körülbelül 32-35 000-en szenvednek traumatikus agysérülést.
A WHO szerint, ha nem fektetnek nagyobb hangsúlyt a prevencióra minden egyes országban, akkor 2020-ra a világon a harmadik legsúlyosabb problémát fogja jelenteni a traumatikus agysérülés.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
A vezető halálok közül az COPD az egyik, melynek gyakorisága még mindig szignifikánsan nő évről-évre. Európában 2004-ben még csak az ötödik leggyakoribb halálok volt, az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint azonban 2010-re már a negyedik helyre is felkapaszkodhat. Jelenleg a fejlett ipari országokban a felnőtt lakosság 8-10 százalékát érinti, a magyarországi becsült betegszám pedig körülbelül 400-500 ezer főre tehető, ám Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben COPD-ben (közel 3000-en évente).
A betegség a légutak beszűkülésével, a tüdő szövetének ritkulásával, ezáltal a tüdő teljesítményének meredek leromlásával jár, s végül sok esetben halállal végződik. A COPD nem visszafordítható. Mivel az emberek többsége szinte semmit nem tud a betegségről, általában már csak késői fázisban fordulnak orvoshoz. Kialakulásában a legfontosabb tényező a dohányzás, a COPD-ben szenvedők mintegy 90 százaléka cigarettázik. A dohányfüst káros összetevői az évek folyamán krónikus gyulladást okoznak a tüdőben. Ennek következtében krónikus köhögés, fokozott váladékképződés, majd egyre súlyosbodó nehézlégzés, fokozódó légszomj alakul ki. Végül a tüdő nem képes a szervezet oxigénellátását biztosítani, a betegség utolsó stádiumában folyamatos otthoni oxigénterápia válik szükségessé.
A vírusok is támadhatnak
Brit és amerikai szakemberek attól tartanak, hogy világméretű járványok törhetnek ki pár évtized múlva. Ezek a betegségek jellemezően ott ütik fel majd a fejüket, ahol az emberek közeli kapcsoltban élnek vagy kerülnek főemlősökkel (Nyugat- és Közép-Afrika leginkább veszélyeztetett terület ilyen szempontból). Ezeken a helyeken módszeresen irtják az erdőket, így az állatok, és az általuk terjesztett kórokozók is közelebb kerülnek az emberekhez.
A Brit Királyi Társaság folyóiratában közzétett tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy az elmúlt három évtizedben eredetileg állatok által hordozott betegségek, mint az AIDS, az ebola, vagy a madárinfluenza átterjedtek az emberekre. Úgy vélik, hogy az emberhez genetikailag közelebb álló főemlősök (majmok, gorillák, csimpánzok.) jelenthetik majd a legnagyobb veszélyt, hasonló szervezeti felépítésük és immunreakcióik miatt. Természetesen az emberrel csak távoli rokonságban álló állatfajok is okozhatnak ilyen járványokat, hiszen egyes kórokozók, különösen a vírusok nagyon alkalmazkodóak. Például a jelenleg az ilyen szempontból legveszélyesebbnek ítélt madárinfluenza és Nyugat-Nílus vírus egyaránt madarakban található, míg a Hendra vírust a denevérek hordozzák.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás következményeképpen egyes fertőző betegségek olyan térségekben is megjelennek, ahol eddig nem tűntek fel.
|