�v	Esem�ny
1500	Ink�k �s Chinch�k h�bor�ja
1524	A csincsillabunda eljut a Spanyolokhoz – �s Izabella kir�lynõh�z
1591	Elsõ alkalommal tesznek eml�t�st csincsill�r�l az irodalomban: Josef de Acosta Historia natural y moral de las Indias (1589) c�mû" k�nyv�ben.
1782	Juan Ignazio Molina megszerezi a „jogot”, hogy v�gre tudom�nyos nevet adjon a csincsill�nak
1829	A Londoni �llatkertbe meg�rkezik az elsõ �lõ "Lanigera" csincsilla
1865	A Hamburgi �llatkertben (Hamburger Zoologischer Garten) N�metorsz�gban elõsz�r mutatnak be 7 csincsill�t (Chinchilla Laniger�t - a "hossz� fark�" csincsill�t)
1874	Sir John Murray Vallen�rban/Chil�ben 500 Brevicaudata ("r�vid fark�") csincsill�val egy hatalmas k�rbeker�tett ter�leten - elsõk�nt a vil�gon megpr�b�l teny�szetet alap�tani. A csincsill�k - �s �gy a v�llalkoz�s- v�g�t val�sz�nûleg a k�rny�ken �lõ ragadoz�k okozt�k
1882	1882 j�lius 29-�n megsz�letett Mathias Ferrel Chapman
1893	Dr. Pechuel-Loesche a "Brehm's Tierleben" emlõs szekci�j�nak a szerkesztõje az 1893-as kiad�sban kijelenti, hogy a csincsill�knak bizony nincs sz�ks�g�k v�zre az �letben marad�shoz
1895	A santiag�i Fransico Irrazaval megpr�b�l csincsillateny�szetet alap�tani - m�g 3 �v m�lva 1898 nyar�n mind�ssze k�t h�nap alatt mind a 13 csincsill�j�t el nem vesz�ti egy j�rv�ny k�vetkezt�ben
1899	Chil�ben a csincsillabunda�zlet el�ri a 435 ezres darabsz�mot
1900	Hi�ba is k�ri Frederico Albert a zool�giai �s santiag�i (Chile) botanikus kutat��llom�s igazgat�ja a korm�nyt a csincsillapopul�ci� megv�d�s�re �s egy v�delmi program kidolgoz�s�ra - nem figyelnek r�
1910	Bol�via, Chile, Argent�na �s Peru korm�nyai a kihal�s megakad�lyoz�sa �rdek�ben betiltj�k a csincsillavad�szatot, �m a kihal�s elker�lhetetlennek tûnik
1911-1912	Mrs. Johnstone Kent gr�fs�gban (Anglia) megpr�b�l 12 csincsill�t szabad �g alatt tartani, �m a dolog sikertelens�ge miatt ink�bb a belt�ri tart�sra �ll �t. Az elsõ vil�gh�bor� azonban v�get vet a teny�szetnek �s k�nytelen k�l�nb�zõ �llatkerteknek aj�nd�kozni a csincsill�it
1912	A lipcsei Richard Gloecknek siker�l egy k�t �ves csincsilla bakhoz hozz�jutnia, amely mell� k�dõbb p�rt is v�s�rol. Sajnos a csincsillal�ny ut�d n�lk�l meghal
1915	Az �ves szintenten eddig jellemzõ 500 000 darab csincsillabund�r�l mind�ssze 3000 darabra zuhan a bunda�zlet nagys�ga
1919	Chapman megszerzi �lete elsõ csincsill�j�t (Lanigera)
1920	Enged�lyezik, hogy 50 csincsilla befog�s�val elkezdõdj�n a csincsilla h�zias�t�sa. Az elfogott csincsill�k Laniger�k voltak
1921	A bol�viai hat�ron t�l �jabb csincsill�k befog�s�t enged�lyezt�k - amelyek k�z�tt m�r Brevicaudat�k is voltak
1923	San Pedr�ban, Californi�ban Chapman 11 (de ink�bb 12) csincsill�val megalap�tja elsõ csincsillafarmj�t
1926	Chapman Inglewoodba, Kaliforni�ba k�lt�zteti a teny�szet�t
1930	Fritz Ferger egy agr�rm�rn�k Chil�ben (Conchi Viejiben) megalap�tja a vil�g elsõ Brevicaudata t�pus� csincsill�kb�l �ll� teny�szet�t
1931	Egy n�met "�riember" - Brodie elrabol 32 csincsill�t a farmr�l �s N�metorsz�gba sz�kik vel�k. A csincsill�kat horribilis �ron, 25.000 M�rk��rt N�metorsz�gban, Lengyelorsz�gban �s Sv�jcban adja el
1933	Egy csincsillap�r �rt�ke m�r a 3200 doll�rt is el�ri (wow!)
1934	1934 december 28-�n 54 �ves kor�ban meghal Mathias Ferrel Chapman, a csincsillateny�szetek "sz�lõatyja"
1934	Frederik Holst 16 Brevicaudata ("r�vid fark�") csincsill�val elind�tja az elsõ norv�g csincsillateny�szetet (1937-re 3 alomb�l 31 csincsill�ja sz�letik)
1936	Salt Lake Cityben (Utah/USA) megalakul az elsõ Csincsilla szervezet - az NCBA
1936	Fritz Ferger az USA-ba sz�ll�tja az elsõ Brevicaudata teny�szp�rt
1945	A "National Chinchilla Breeders of Amerika" megalap�tja az elsõ magazinj�t
1947	Az elsõ kanadai csincsillateny�sztõ szervezet is megalakul ( N.C.B.C. )
1948	18 havi kutat�s ut�n felfedezik az elsõ "Kir�lycsincsill�k" nyomait
1949	Megalakul a Chinchilla Association of America ( C.A.A. )
1950	Angli�ban megalakul az a "Chinchilla Fur Breeders Association Ldt." - "A Csincsilla Bunda Teny�sztõk Sz�vets�ge Rt.")
1953	Fritz Ferger egy boz�ttûzben egy 3 h�napos Kir�lycsincsill�ra bukkan
1953	Albert M�nzig Stuttgartban n�h�ny Lanigera p�rral elind�tja a n�metorsz�gi csincsillateny�szt�st
1960-as �vek	Anghi Csaba professzornak , a Fõv�rosi �llat- �s N�v�nykert igazgat�j�nak k�sz�nhetõen a nagyk�z�ns�g is megismerheti a csincsill�kat
1950-es, 60as �vek	Elindul az �ZLET! Az �s�gok k�nnyû meggazdagod�st �g�rnek, ez�rt egyre t�bben belev�gnak a nagy �zletbe. T�bb-kevesebb sikerrel.
1954	Otto Wellman New York �llamban kiteny�szti az elsõ Recessz�v Beige csincsill�t
1955	"Blythe Wilson" kaliforniai farmj�n megsz�letik az elsõ "domin�ns" feh�r csincsilla
1955	Az oregoni Ned Jensen-n�l vil�gra j�n az elsõ beige csincsilla is
1956	G. Schreiber megalap�tja a"Chinchilla-Post office " nevû f�ggetlen foly�iratot, amely m�r az eur�pai csincsillateny�sztõket c�lozza meg
1958	Chapman teny�szet�t polig�m-tart�s� teny�szett� alak�tj�k
1960	Rhod�si�ban (Afrika) megsz�letik az elsõ Violet csincsilla, akit Loyd Sullivan kaliforniai farmj�ra adnak el (majd 1967-ben tov�bbi Violet csincsill�kat hoznak)
1961	A Washington �llambeli Robert Gunning teny�szet�ben megsz�letik az elsõ Black Velvet (Gunning black) csincsilla
1963	Harry Eckardt kiadja a "Das Gro�e Handbuch der Chinchilla-Zucht" - azaz "A csincsillateny�szt�s nagy k�nyve" c�mû 416 oldalas (!) mûv�t
1963	Merle Larson kiteny�szti az elsõ Saphir sz�nû csincsill�t
1967	A G�d�llõi Kis�llatteny�szt�si Kutat� Int�zet (KATKI)�gy d�nt�t, hogy 50 nemescsincsilla-t�rzsany�t import�l
1970	A KATKI lez�rja a csincsillateny�szt�st, a teny�sz�llom�nyt m�shol helyezik el, vagy programon k�v�l teny�sztik tov�bb
1977	Az �csai V�r�s Okt�ber MGTSZ 2000 any�val belefog a csincsillateny�szt�sbe. K�sõbb feladja
1978	Elindul a Wanger Kft. a jelenleg is 3000 teny�szany�val mûk�dõ legnagyobb magyar csincsillabunda-exportõr c�g - �s ezzel a hazai kis�zemi csincsillateny�szt�s
80-as �vek	Elindul a csincsill�k h�zikedvenc-karrierje - Magyarorsz�gon is!
1982	A szõdi Vir�gz� MGTSZ 600 any�s �llom�nnyal belev�g a csincsillateny�szt�sbe. K�sõbb feladja
1993	A "Chinchilla Fur Breeders Association Ldt." - "A Csincsilla Bunda Teny�sztõk Sz�vets�ge Rt." nevet v�lt - "National Chinchilla Society" "Nemzeti Csincsilla Sz�vets�g" lesz belõle
2001	Elindul a www.tar.hu/csincsilla
2002-2003	Elindul a www.csincsilla.hu - az orsz�g legnagyobb csincsill�s oldala
2003	Elindul a www.csincsilla.hu saj�t csincsill�s f�ruma �s �gy a lehet�s�g, hogy a hobbicsincsill�sok m�r val�ban k�nnyed�n el tudj�k adni a csincsill�ikat �s k�z�ss�get alak�tsanak. A csincsill�s k�z�ss�g az�ta egyre csak n�, egyre t�bb a k�z�s program, mindez k�t�tts�gek, tagd�j �s szigor� szervezeti fel�p�t�s n�lk�l - csak �gy... mert szeretj�k a csincsill�kat:)