Egyel�re csak laborat�riumi vizsg�latok

Az Ottawa Egyetem orvosai vizsg�lataik sor�n azt tal�lt�k, hogy a k�z�ns�ges m�z meg�li azokat a bakt�riumokat, amelyek az arc�reggyullad�s t�neteit okozz�k, �s legt�bb esetben hat�konyabbnak bizonyul, mint a kezel�sre jelenleg alkalmazott antibiotikumok.

A kutat�k eddig az �j-z�landi manuka m�zet �s a jemeni sidr fajt�j� m�zet vizsg�lt�k. Az el�zetes vizsg�latokat laborat�riumban, petrics�sz�ben v�gezt�k, de a k�s�rletekben a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) bakt�riumt�rzset is felhaszn�lt�k, amely fokozottan ellen�ll az antibiotikumoknak.

Hat�kony antibakteri�lis hat�s

Mindk�t m�zfajta kivonata 99%-ban meg�lte a folyad�kban szabadon �sz� bakt�riumokat, valamint elpuszt�totta a biofilmek bakt�riumfl�r�j�nak 63-91 sz�zal�k�t is. Ilyen biofilmr�teg bor�tja gyakran az orrmell�k�regeket, a h�gyutakat, a kat�tereket, a sz�vbillenty�ket, megv�dve a bakt�riumokat az antibiotikumokt�l, �gy kr�nikus fert�z�sek kiindul�pontjak�nt szolg�l. Ezzel szemben a leghat�sosabb antibiotikum, a rifampin a k�s�rletekben a biofilmmint�k mind�ssze 18 sz�zal�k�t puszt�totta el.

Hamarosan kezd�dnek a hum�n vizsg�latok

"M�g nem vagyunk biztosak abban, nem tudjuk pontosan, hogy a m�z melyik �sszetev�je milyen mechanizmussal puszt�tja el a bakt�riumokat" - mondta Dr. Joseph Mason a kutat�s vezet�je. A kutat�k k�vetkez� l�p�sben megf�z�sban vagy fels� l�g�ti megbeteged�sben szenved� p�cienseken szeretn�k kipr�b�lni a m�zkivonat hat�s�t.

A m�z a sebek elfert�z�d�se eset�n is hat�sos lehet

A m�z seg�ts�get ny�jthat a nehezen gy�gyul� sebek gy�gy�t�s�ban. A m�z a halmaz�llapot �s cukortartalom szempontj�b�l hasonl� mesters�ges oldatokn�l h�romszor gyorsabban puszt�tja a mikrob�kat - der�l ki a Wales Egyetem mikrobiol�gusa, Rose Cooper vezette kutat�csoport vizsg�lataib�l. A kutat�knak egyel�re nem siker�lt tiszt�zniuk, milyen hat�anyagoknak k�sz�nhet� ez a k�l�n�s k�pess�g. Egyes m�zfajt�k oldott �llapotban hidrog�n-peroxidot hoznak l�tre, amely elpuszt�tja a bakt�riumokat, �s ak�r sebek tiszt�t�s�ra is alkalmas. A Cooper vezette kutat�csoport azonban bizonyosnak tarja, hogy a hidrog�n-peroxid egyed�l nem magar�zhatja a m�z j�t�kony hat�s�t. A laborat�riumi vizsg�latok sor�n ugyanis kider�lt, hogy a hidrog�n-peroxidot nem l�trehoz� m�zfajt�k is meg�ll�tott�k a bakt�riumok szaporod�s�t.

A szakemberek a Staphlyococcus �s Enterococcus bakt�riumt�rzseken ellen�rizt�k a m�z hat�s�t. Mindk�t t�rzs ellen�ll�nak bizonyult olyan, "utols� szalmasz�lk�nt" bevetett antibiotikumokkal szemben is, mint a meticillin �s a vankomicin. (A k�rokoz�kat sebekb�l �s k�rh�zak padl�j�r�l gy�jt�tt�k.) A m�z antimikrobi�lis tulajdons�gai a kutat�k szerint vagy a m�hek �ltal kiv�lasztott enzimek hat�s�ra, vagy acidit�s�ra (savass�g�ra), vagy esetleg az eredeti n�v�nynekt�r �sszetev�ire vezethet�k vissza.

Az �zletben kaphat� m�z nem olyan hat�kony

A szakemberek szerint az �zletekben kaphat� m�z a legt�bbsz�r h�kezel�sen esett �t, aminek k�vetkezt�ben j�val kev�sb� hat�kony a k�l�nb�z� fert�z�sekkel szemben. A kutat�k egyel�re egyik esetben sem tudj�k, hogy a m�znek milyen �sszetev�je �li meg a bakt�riumokat, a k�l�nb�z� vir�gokb�l k�sz�lt m�zeknek ugyanis jelent�sen elt�r� az antibiotikus hat�suk.

A m�z egy�b �rt�kes �sszetev�i

Mai ismereteink alapj�n a m�z k�zel 70-f�le gy�gy-, �s fiziol�giai hat�ssal b�r. A m�z kiv�l� sz�nhidr�tforr�s, mely gazdag �sv�nyi anyagokban, tartalmaz vitaminokat, s szerves savakat, ill�olajokat �s fontos enzimeket. Tal�lhat�k m�g benne aminosavak, feh�rj�k �s egy�b bioakt�v anyagok. 81%-ban f�leg monoszacharid cukrot tartalmaz, 22 f�le makro-, �s mikroelem tal�lhat� benne. Els�sorban C �s B vitamin, folsav �s nikotinsav a legl�nyegesebb vitamintartalma. Magas az enzimtartalma is, �s ez okozza a jelent�s antibiotikus saj�toss�g�t. A l�pes m�zben l�v� viasz fokozza a m�z hat�konys�g�t ny�lkah�rtya-gyullad�sok, illetve immungyenges�g eset�n. Legjelent�sebb felhaszn�l�si k�re: sz�vbetegs�gek (sz�vgyenges�g), gyomorhurut, l�gcs�hurut, endokrin-mirigy b�ntalmak (el�gtelens�g), sebek kezel�se. A m�z tartalmazhat egy olyan sp�r�s bakt�riumot, amely igen s�lyos �telm�rgez�st (�n. botulizmust) okozhat. Erre a bakt�riumra a csecsem�k k�l�n�sen �rz�kenyek, ez�rt 18 h�napos korukig ne adjunk nekik m�zet. (Az enn�l id�sebb gyermekek �s a feln�ttek b�lrendszer�ben a bakt�rium sp�r�i megsemmis�lnek.) Nem tartalmazhat m�zet a cukorbetegek �trendje sem.

Kor�bbi kapcsol�d� anyagaink:

�j, hat�kony szer az antibiotikum-rezisztens fert�z�sek ellen:Amerikai kutat�k olyan vegy�letet fejlesztettek ki, amely hat�kony fegyver lehet a b�lben �l� vankomicin-rezisztens bakt�riumt�rzsek ellen: ezek a bakt�riumok a k�l�nf�le k�rokoz�k elleni antibiotikum-ter�pi�k sor�n elszaporodhatnak, �s s�lyos t�neteket okoznak. A vegy�letet a kutat�k szerint az emberi antibiotikum-ter�pia kieg�sz�t�sek�nt lehetne alkalmazni a j�v�ben az ilyen jelleg� fert�z�sek megel�z�s�re.

Az els� hat�sos szer a szuperbakt�riumok ellen: Amerikai kutat�k �jabb l�tv�nyos k�s�rletekkel igazolt�k egy olyan gy�gyszer hat�konys�g�t, amelyet az igen vesz�lyes "szuperbakt�riumok" ellen fejlesztettek ki, �s amelynek alkalmaz�sa n�h�ny �ven bel�l vil�gszerte, �gy n�lunk is v�rhat�. Az antibiotikumoknak ellen�ll� szuperbakt�riumok egyre t�bb �ldozatot szednek, �s egyre komolyabb k�zeg�szs�g�gyi probl�m�t jelentenek. A Staphylococcus aureus MRSA-t�rzseinek a penicillinek �s t�bb m�s antibiotikum ellen is rezisztenci�juk (ellen�ll�k�pess�g�k) alakult ki. A sv�jciak �ltal kifejlesztett szer (Ceftobiprol) azonban a gy�rt� szerint 100%-os hat�konys�ggal puszt�totta el az in vitro (�l� szervezeten k�v�li) k�s�rletekben az MRSA-t�rzseket, vagyis egyetlen ellen�ll� bakt�riumot sem tal�ltak a kutat�k. Az �n. cefalosporin-antibiotikumok k�z� tartoz� hat�anyag egy olyan bakt�riumenzim m�k�d�s�t k�pes hat�konyan �s tart�san g�tolni, amely n�lk�l�zhetetlen a bakt�riumok sejtfal�nak fel�p�t�s�hez �s a k�s�bbi rezisztencia kialak�t�s�hoz.