�ttekint�s ]

Lakt�z n�lk�l a lakt�z diszacharidja felbontatlan marad, �s �gy nem ker�lhet a b�lfalon kereszt�l a v�rkering�sbe, �s �gy a belekben marad. A b�lfl�ra bakt�riumai alkalmazkodnak ennek a megem�sztetlen cukorf�l�nek a relat�v b�s�g�hez, �s operonjaik gyorsan �tkapcsolnak a lakt�z lebont�s�ra, mely az erjeszt�s sor�n b�s�gesen termel g�zt.

Ezzel t�bb kellemetlen alhasi k�rt�net is p�rosulhat, t�bbek k�z�tt gyomorg�rcs, puffad�s, felf�v�d�s, hasmen�s. M�s le nem bontott cukorf�l�vel (mannitol) egy�tt a felbontatlan lakt�z is vizet k�t meg, �gy n�veli a vastagb�l tartalm�nak ozmotikus nyom�s�t. Ez�ltal a sz�klet felh�gul, mennyis�ge jelent�sen megemelkedik, ami hasmen�st eredm�nyez.

Gyermekekn�l a kr�nikus hasmen�s, b�z�s sz�klet utalhat lakt�z�rz�kenys�gre. Ha a lakt�zmentes �trend ut�n is megmaradnak a panaszok, tejfeh�rje-allergia (tejfeh�rje-intolerancia is sz�ba j�het. A fiatal feln�ttekn�l fell�p� lakt�z-intolerancia eset�ben �ltal�ban a „betegek” �szt�n�sen, illetve gyakran tudatosan ker�lik a tejterm�kek fogyaszt�s�t.

Csoportos�t�s

A lakt�z�rz�kenys�gnek h�rom f� csoportja van:^[2]

1. Els�dleges lakt�z�rz�kenys�g. K�rnyezetileg el�id�zett �rz�kenys�g, ami azokn�l alakul ki, akik tejterm�ket nem fogyaszt� t�rsadalmakban n�nek fel.^[3] Ilyennel lehet tal�lkozni sz�mos �zsiai �s afrikai orsz�gban, ahol nem jellemz� a tej ipari feldolgoz�sa �s kereskedelmi �rt�kes�t�se.
2. M�sodlagos lakt�z�rz�kenys�g. K�rnyezetileg el�id�zett lakt�z�rz�kenys�g, melyet a giardi�hoz hasonl� akut b�lfert�z�sek, gyullad�sos b�lbetegs�gek �s a liszt�rz�kenys�g id�zhetnek el�.^[4][5] Ilyen esetekben a lakt�zt tartalmaz� term�keket �lland�an el kell ker�lni.^[4][5][6] Az ideigenes lakt�z�rz�kenys�g egyik nagyon gyakori esete a gasztroenteritisz, k�l�n�sen akkor, ha ezt egy rotav�rus okozza. Az �tmeneti lakt�z�rz�kenys�g egy m�sik oka a csecsem�kn�l tapasztalhat� lakt�z-t�ladagol�s. ^[7]
3. Velesz�letett lakt�z-el�gtelens�g. Genetikai rendelleness�g, mely megakad�lyozza a lakt�z enzim termel�s�t. M�r a sz�let�skor jelentkezik, a csecsem�kor korai szakasz�ban diagnosztiz�lj�k.

Lakt�z-biol�gia

A term�szet eredeti rendje szerint az eml�s�k a szoptat�s abbamarad�sa ut�n elkezdik lakt�ztermel�s�ket visszafogni. Ennek id�pontja fajonk�nt elt�r. A tejet nem fogyaszt� t�rsadalmakban a lakt�ztermel�s elt�r� id� alatt, de az els� n�gy �v folyam�n folyamatosan, 90%-kal visszaesik.^[8]. A vil�gon �l� emberek t�bbs�g�n�l ma is ez a folyamat m�k�dik, s n�luk a lakt�zlebont�s�rt felel�s g�nek feln�ttkorukra nagyr�szt inakt�vv� v�lnak.^[9][1]

Azonban n�mely embercsoportokn�l olyan mut�ci� zajlott le, melynek k�vetkezt�ben a 2-es kromosz�ma – mely a lakt�ztermel�s le�ll�s�nak megsz�ntet�s��rt felel�s – ezen popul�ci�k sz�m�ra lehet�v� teszi, hogy eg�sz �let�kben mindenfajta neh�zs�g n�lk�l a tov�bbiakban is friss tejet �s m�s tejterm�ket fogyasszanak. Ez arra utal, hogy evol�ci�s l�pt�kekben m�rve az ut�bbi id�ben alkalmazkodott a szervezet a tejfogyaszt�shoz, �s �s ez vezetett oda, hogy �szak-Eur�p�ban �s Kelet-Afrik�ban egym�st�l f�ggetlen�l a p�sztorkod�sb�l meg�l�kn�l fennmaradt a lakt�zlebont�s k�pess�ge.^[9] A lakt�zel��ll�t�s�rt, s �gy a lakt�zlebont�s�rt felel�s g�n domin�ns all�l, s a lakt�z�rz�kenys�g kialakul�s��rt felel�s ritk�bban fordul el� vegyes sz�l�k gyermekein�l..

A Jap�nhoz hasonl� kult�r�kban – ahol n�vekszik a tejfogyaszt�s – annak ellen�re kisebb a lakt�z�rz�kenyek ar�nya, s ebb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy ez nem genetikailag el�re programozott, megv�ltoztathatatlan tulajdons�g. ^[10].

A k�ros lakt�z�rz�kenys�get okozhatja olyan c�li�kia (liszt�rz�kenys�g), mely t�nkreteszi a v�konyb�l b�lbolyhait. A lakt�z�rz�kenys�gnek ez a form�ja id�leges, �ltal�ban a glut�nmentes di�ta id�vel helyre�ll�tja a b�lbolyhokat.^[11]

N�h�ny olyan embernek, akik lakt�z-em�szt�si probl�m�kra panaszkodnak, val�j�ban nem lakt�z�rz�kenys�ge van. Egy 323 szic�liai feln�tt�n elv�gzett k�s�rlet eredm�nyek�nt Carroccio �s t�rsai (1998) azt tal�lt�k, hogy a k�s�rleti alanyok csup�n 4%-a t�nylegesen lakt�z�rz�keny, 32,2%-ukn�l a lakt�zem�szt�s neh�zs�g�vel tal�lkoztak, de n�luk nem tudt�k kimutatni a lakt�z�rz�kenys�get. Azonban Burgio �s t�rsai (1984) tanulm�ny�ban 100 szic�liaib�l 72, m�g 208 �szakolaszb�l 106 (kb. 51%) volt lakt�z�rz�keny.

Lakt�z�rz�kenys�g csoportonk�nt

Lakt�z�rz�kenysg ter�letenk�nt (Az afrikai orsz�gok adatai durva becsl�sek)

Embercsoportok	Megvizsg�lt szem�lyek	�rz�kenys�g sz�zal�kban	All�lgyakoris�g
hollandok	N/A	1%[12]	N/A
sv�dek	N/A	2%[13]	0,14
eur�pai ausztr�lok	160	4%[13]	0,20
�szak-eur�pai �s skandin�v sz�rmaz�s� feh�rek	N/A	5%[3][14]	N/A
d�nok	N/A	5%[15]	N/A
britek	N/A	5–15%[16]	N/A
baszkok	85	<10%[17]	N/A
sv�jciak	N/A	10%[13]	0,316
feh�r amerikaiak	245	12%[13]	0,346
tuaregek	N/A	13%[16]	N/A
n�metek	N/A	15%[16]	N/A
osztr�kok	N/A	15–20%[16]	N/A
keleti szl�vok (oroszok, beloruszok, ukr�nok)	N/A	15%[18]	N/A
�szaki franci�k	N/A	17%[16]	N/A
finnek	134	18%[13]	0,424
k�z�p-olaszok	65	19%[19]	N/A
indiai gyermekek	N/A	20%[3][14]	N/A
afrikai tutsik	N/A	20%[13]	0,447
afrikai fulanik	N/A	23%[13]	0,48
beduinok	N/A	25%[16]	N/A
�szak-indiaiak	N/A	27%[20]	N/A
portug�l feln�ttek	102	<35%[21]	N/A
afrikai-amerikai gyermekek	N/A	45%[3]	N/A
indiai feln�ttek	150	50%[3][14][22]	N/A
d�l-olaszok	51	41%[19]	N/A
sz�mik (Oroszorsz�gban �s Finnorsz�gban)	N/A	25–60%[23]	N/A
�szak-olaszok	89	52%[19]	N/A
�szak-amerikai hisp�nok	N/A	53%[16]	N/A
Balk�n	N/A	55%[16]	N/A
mexik�i-amerikai f�rfiak	N/A	55%[3][14]	N/A
kr�taiak	N/A	56%[3]	N/A
maasaik	21	62%[24]	N/A
d�li franci�k	N/A	65%[16]	N/A
ciprusi g�r�g�k	N/A	66%[3][14]	N/A
N/A	68,8%[3][14]	N/A
d�l-indiaiak	N/A	70%[20]	N/A
szic�liaiak	100	71%[25][26]	N/A
d�l-amerikaiak	N/A	65–75%[16]	N/A
vid�ki mexik�iak	N/A	73.8%[3][14]	N/A
afrikai-amerikaiak	20	75%[13]	0,87
�szaknyugat-Xinjiangban �l� kazahok	195	76,4% [27]
libanoniak	75	78%[28]	N/A
k�z�p-�zsiaiak	N/A	80%[16]	N/A
alaszkai eszkim�k	N/A	80%[3][14]	N/A
ausztr�l �slakosok	44	85%[13]	0,922
bels� mongolok	198	87.9%[27]
afrikai bantuk	59	89%[13]	0,943
�zsiai-amerikaiak	N/A	90%[3][14]	N/A
�szakkeleti han k�naiak	248	92,3%[27]
k�naiak	71	93%[13]	0,964
d�lkelet-�zsiaiak	N/A	98%[3][14]	N/A
thaik	134	98%[13]	0,99
bennsz�l�tt amerikaiak	24	100%[13]	1,00

A statisztikai szignifikancia nagyban f�gg a mintav�tel m�ret�t�l.

A lakt�z�rz�kenys�g a kor el�rehaladt�val emelkedik. 2-3, 6, �s 9-10 �vesen a k�vetkez�k�pp alakult:

• a feh�r amerikaiakn�l �s az �szak-eur�paiakn�l 6-15%
• a mexik�i amerikaiakn�l 18%, 30%, illetve 47%
• a n�ger d�l-afrikaiakn�l 25%, 45%, illetve 60%
• a k�naiakn�l �s a jap�nokn�l k�r�lbel�l 30%, 80%, illetve 85%
• a peruI meszticekn�l 30–55%, 90%, illetve >90%^[29][30]

A k�naiak �s a jap�nok 80-90%-a 3-4 �vvel az elv�laszt�s ut�n elvesz�ti a lakt�z megem�szt�s�nek k�pess�g�t. T�bb kutat�s arra mutatott r�, hogy a legt�bb jap�n 200 ml tejet k�pes elfogyasztani komolyabb k�rt�netek n�lk�l. (Swagerty et al, 2002).^[10]

Az askez�ni zsid�k lakt�zem�szt�si k�pess�g�knek 20-30%-�t k�pesek t�bb �vig megtartani.^[29][12][31] Az �szak-eur�pai popul�ci�k azon 10%-�n�l, ahol kialakul a lakt�z�rz�kenys�g, ez fokozatosan, ak�r 20 �vre elny�jtva t�rt�nik meg.^[32]

Diagn�zis

A lakt�z�rz�kenys�g kimutat�s�hoz a b�lfunkci�kat �gy tesztelik, hogy t�bb tejterm�ket fogyasztanak el, mint amennyit rendesen meg lehet em�szteni. A klinikai t�netek �ltal�ban 30 percen bel�l jelentkeznek, de az elfogyasztott �telekt�l �s a v�gzett tev�kenys�gt�l f�gg�en n�ha 1-2 �r�t is v�rni kell.^[33] A klinikai v�laszok nagym�rt�k� v�ltozatoss�ga (h�nyinger, g�rcs, puffad�s, hasmen�s, felf�v�d�s) valamelyike v�rhat�, mivel a lakt�z�rz�kenys�g megjelen�s�nek m�rt�ke �s s�lyoss�ga egy�nenk�nt v�ltoz�.

Fontos lehet a lakt�z�rz�kenys�get megk�l�nb�ztet�se a tejallergi�t�l, ami az immunrendszernek a tej proteinjeire adott rendellenes immunv�lasz. Mivel a lakt�z�rz�kenys�g a feln�ttek k�r�ben vil�gviszonylatban a norm�lis �llapot, n�luk �ltal�ban nem sz�ks�ges orvosi diagn�zis fel�ll�t�sa. Azonban ha sz�ks�g van a diagn�zis meger�s�t�s�re, ebben az esetben az al�bbi h�rom teszt egyike haszn�lhat�.

Hidrog�n-kil�gz�ses vizsg�lat

A hidrog�n-kil�gz�ses vizsg�lat sor�n egy �jszakai b�jt�t k�vet�en 50 gramm, v�zben oldott lakt�zt kell lenyelni. Amennyiben a lakt�z nem ker�l megem�szt�sre, akkor ezt a b�lrendszer bakt�riumai bontj�k le, melynek sor�n hidrog�nt termelnek. Ezt a met�nnal egy�tt a kil�legzett leveg�ben a klinikai g�zok m�r�s�re szolg�l� kromatogr�ffal ki lehet mutatni. A vizsg�lat 2-3 �r�t vesz ig�nybe. Hasonl� klinikai elj�r�st kell alkalmazni a frukt�z felsz�v�d�si zavar�nak a nem velesz�letett form�j�nak meger�s�t�s�re.

A lakt�zbevitel ut�n 10-15 percenk�nt megm�rve a v�r gl�k�zszintj�t, a rossz lakt�zem�szt�s� szem�lyekn�l lapos f�ggv�nyg�rb�t kapunk, m�g a lakt�z megem�szt�s�re k�pes szem�lyekn�l a g�rb�nek jellegzetes cs�csa l�that�, amit 1-2 �ra alatti 50-100%-os emelked�ssel �r el. Azonban mivel ehhez gyakran kell v�rt venni a betegt�l, emiatt hely�t napjainkban egyre ink�bb a kil�gz�ses teszt veszi �t.

A sz�klet savass�ga

Els�sorban csecsem�kn�l �s azokn�l alkalmazz�k, kikn�l a t�bbi m�dszerben nem b�znak. Klinikai diagn�zisn�l sz�ks�ges.^[34]

A b�l sz�vettani vizsg�lata

A b�l sz�vettani vizsg�lata a pozit�v hidrog�nkil�gz�ses teszt meger�s�t�s�re szolg�lhat.^[35] Azonban a teszt agressz�v jellege �s a b�lsz�vetek RNS-eiben l�v� lakt�zenzimek sz�m�nak megm�r�s�hez sz�ks�ges magas fokon specializ�lt laborat�rium sz�ks�gess�ge miatt majdnem csakis kiz�r�lag klinikai k�s�rletekn�l alkalmazz�k.

A diagn�zis t�rt�nete

Hippokrat�sz �kori g�r�g orvos jegyzett fel el�sz�r gyomorpanaszokat �s b�rt�neteket egyes tejfogyaszt�kn�l,^[36] az els� t�neteket ak�r lakt�z�rz�kenys�gb�l is okozhatta – b�r ennek a k�rnak a t�neteit k�rism�rveit csak az ut�bbi �vtizedekben kezdte el r�szletesen le�rni a modern orvostudom�ny.

A k�rt el�sz�r az 1950-1960-as �vekben vett�k �szre, amikor az ENSZ elk�telezte mag�t az �h�ns�g enyh�t�se fel�, �s el�sz�r tett ilyen ir�ny� l�p�seket Eur�pa ter�let�n k�v�l. Holzel �s tsai. (1959), tov�bb� Durand (1959) �rta az els� k�t, a lakt�z�rz�kenys�ggel �sszef�gg� tanulm�nyt. Ahogy a tejjel kapcsolatos rossz h�rek elterjedtek, az els� vil�g donor�llamai t�bb� nem tulajdon�thatt�k a betegs�geket az �t k�zben a sz�ll�tm�nyba ker�lt szennyez�d�seknek vagy a harmadik vil�gban a fogad� f�l �ltal haszn�lt �telk�sz�t�si form�k hib�inak.

Mivel az els� iparosodott, a modern orvostudom�nyt kifejleszt� n�pek nagyr�szt Nyugat vagy �szak-Eur�p�b�l sz�rmaztak, a feln�ttkori tejfogyaszt�s k�pess�g�t sok�ig term�szetesnek tekintett�k. A nyugatiak egy ideig nem vett�k �szre, hogy az emberis�g nagy r�sz�t alkot� etnogenetikai csoportok nem k�pesek feln�ttkorban tejet fogyasztani. B�r a t�rt�nelem sor�n rendszeres kapcsolat �llt fenn az eur�paiak �s a nem-eur�paiak k�z�tt, az a felismer�s, mely szerint a gy�gy�szati kutat�soknak figyelembe kellene vennie az emberis�g etnikai (valamint nemi �s �letkorbeli) soksz�n�s�g�t, eg�szen az 1968-as amerikai polg�rjogi mozgalomig v�ratott mag�ra.

Az�ta a lakt�z �s a lakt�z k�z�tti kapcsolatot egyre sz�lesebb k�rben figyelembe veszik az t�pl�lkoz�studom�nyban. Ez az�rt is egyre fontosabb, mivel Eur�p�n k�v�l is n�vekszik a tejterm�kek piaca.

Kezdetben azt felt�telezt�k, hogy a b�lbakt�riumok, p�ld�ul az E. coli �ll�tj�k el� a lakt�znak az emberi anyagcsere �ltal felhaszn�lhat�, alkot� monoszacharidjaira t�rt�n� sz�tbont�s�hoz sz�ks�ges lakt�z enzimet. Valamif�le ember-bakt�rium szimbi�zist felt�teleztek, melynek sor�n a lakt�z az em�szt�rendszerben termel�dne. Genetikai �s protein-analiz�l� elj�r�sok seg�ts�g�vel az 1970-es �vek elej�n bebizony�tott�k, hogy t�ves volt a feltev�s: az emberi em�szt�rendszer sejtjei �n�ll�an is k�pesek megtermelni a lakt�z enzimet.

Heyman (2006) szerint a vil�g lakoss�g�nak k�r�lbel�l 70%-a nem k�pes a lakt�zt feln�tt kor�ban megem�szteni. Emiatt t�bben �gy �rvelnek, hogy meg k�ne v�ltoztatni a terminol�gi�t. Ezek szerint a lakt�z�rz�kenys�g t�nik norm�lisnak, �s a kisebbs�get k�ne lakt�zperzisztensnek nevezni. Egy ezzel ellent�tes �rvel�s szerint egy olyan t�rsadalomn�l, mely �ltal�ban nem fogyaszt tejterm�ket, csek�ly jelent�s�ge van n�luk az erre val� �rz�kenys�gr�l besz�lni, �s ezt a fogalmat olyan kult�r�kra kellene csak haszn�lni, ahol a lakt�z�rz�kenys�g fontos �trendi probl�ma, �s a defin�ci� lehet�s�g�t ezen t�rsadalmaknak kellene fenntartani.

A lakt�z-tolerancia kialakul�s�nak t�rt�nete

A lakt�z�rz�kenys�get az�rt kezdt�k el tanulm�nyozni, hogy seg�ts�get ny�jtson az �kori t�pl�lkoz�s �s az �skori t�rsadalmak n�pess�gmozg�s�nak meg�rt�s�ben. Egy �llat megfej�se nagym�rt�kben n�veli a bel�le sz�rmaz�, elfogyaszt�sra ker�l� kal�ria mennyis�g�t, ha azzal hasonl�tjuk �ssze, hogy csak a h�s�t haszn�ljuk fel. Ennek tudat�ban nem okoz meglepet�st, hogy a kereskedelembe ker�l� tejterm�kek nagyon fontos szerepet t�lt�ttek be a neolitikus mez�gazdas�gban. �gy gondolj�k, a tej nagy r�sz�b�l olyan �rlelt sajtokat k�sz�tettek, melyek csaknem teljesen lakt�zmentesek voltak.^[forr�s?]

R�mai szerz�k feljegyezt�k, hogy az �szak-eur�pai n�pek, f�leg a mai Brit-szigeten �s N�metorsz�g ter�let�n feldolgozatlan tejet ittak, m�g a r�maiak csak sajt form�j�ban fogyasztott�k.^[forr�s?] Ez szoros kapcsolatban van azzal, hogy Nagy-Britannia, N�metorsz�g, Hollandia �s Skandin�via lakoss�ga megem�szti a tejet, m�g a kontinens d�li ter�letein, legink�bb Olaszorsz�gban �l�k lakt�z�rz�kenyebbek.^[37]

Az �zsia keleti ter�letein fennmaradt t�rt�nelmi forr�sok szerint K�n�ban nem volt jellemz� a tejfogyaszt�s, m�g hat�rai k�r�l igen. Ez megfelel a jelenkori adatoknak. K�na h�res az ott �l�k alacsony lakt�z-toleranci�j�r�l, m�g Mong�lia �s az �zsiai sztyeppe lakoss�ga rendszeresen fogyasztott l�tejet. Ez az ellen�ll�k�pess�g annak is k�sz�nhet�, hogy a nom�dok nem telepedtek le el�g ideig ahhoz, hogy sajtot �rleljenek. A nom�dok a l�tejb�l egy kumisznak nevezett alkoholos �d�t�italt is k�sz�tenek, b�r a ferment�ci� cs�kkenti a lakt�ztartalmat.

A nom�d sz�rmaz�s� afrikai Fulani n�pcsoport kult�r�ja egykor teljesen a teh�n-, kecske- �s a b�r�nytart�s k�r�l forgott. A tejterm�kek mindv�gig fontos szerepet j�tszottak t�pl�lkoz�sukban. Felt�telez�sek szerint a magas tejfogyaszt�s alak�totta ki a t�rsadalmon bel�li magas (77%-os) lakt�z-perzisztenci�t. Fulanik legink�bb Guinea-Conakryben, Burkina Fas�ban, Maliban, Nig�ri�ban, Nigerban, Kamerunban �s Cs�dban laknak.

Az m�g nem tiszt�zott, a genetikai mut�ci�(k) pontosan mikor �s honnan indult(ak). Egyesek szerint i. e. 4000 k�r�l t�bb alkalommal is kialakulhatott, Sv�dorsz�gban (ahol vil�gszerte a legalacsonyabb a lakt�z�rz�kenys�g ar�nya) �s az Arab-f�lszigeten. M�sok egy a K�zel-Keleten i. e. 4500 k�r�l megt�rt�nt egyetlen mut�ci� mellett �rvelnek, mely k�s�bb sz�tterjedt. T�bb forr�s egy harmadik, sokkal k�s�bb t�rt�nt �talakul�sr�l sz�mol be az afrikai tutsikn�l. B�rmi is legyen az ellen�ll�k�pess�g kialakul�s�nak helye �s ideje, a legt�bb nyugat-eur�pai, �s a Nyugat-Eur�p�b�l lesz�rmazottak is magukban hordozz�k a mut�ci� hat�sait (nevezetesen azt, hogy biztons�gosan fogyaszthatnak tejterm�keket �let�k sor�n v�gig), m�g ugyanez nem mondhat� el Kelet-�zsia �s Fekete-Afrika modern lakosaira, Amerika valamint a Csendes-�ce�n szigetvil�g�nak �slakosaira n�zve.

A masz�jok is k�pesek kellemetlen t�netek megjelen�se n�lk�l tejet fogyasztani, ami tal�n a nyugatiakban lezajlott�l elt�r� mut�ci� eredm�nye lehet.^[38]

A feln�ttkori lakt�z�rz�kenys�ggel �sszef�gg� lakt�z-aktivit�s genetikai polimorfizmusair�l r�szletes tudom�nyos ismertet�s olvashat� az OMMBID 76. fejezet�ben.^[39] Az MCM6 g�n nem-k�dol� v�ltozata �s a feln�ttkori lakt�z�rz�kenys�g k�z�tt er�s kapcsolatot sejtenek.^[3]

A lakt�z�rz�kenys�g kezel�se

A rendszeresen tejet �s tejterm�keket nem fogyaszt� t�rsadalmakban a lakt�z�rz�kenys�g �ltal�ban nem jelent kezelend� probl�m�t. A t�bbs�g�ben lakt�z-toler�ns k�z�ss�gekben �l� lakt�z�rz�keny szem�lyeknek azonban kellemetlen lehet. B�r nem tudunk olyan m�dszerr�l, amely seg�tene a lakt�z-tolerancia vissza�ll�t�s�ban, egyesek azt �ll�tj�k, hogy �rz�kenys�g�k az id� f�ggv�ny�ben (p�ld�ul az eg�szs�gi �llapotukt�l vagy terhess�g�kt�l f�gg�en) v�ltozik.^[40]). A lakt�z�rz�kenys�g �ltal�ban nem �ll�that� valakir�l feket�n-feh�ren: a lakt�z-termel�s cs�kken�se, �s �gy a m�g megem�szthet� lakt�z mennyis�ge egy�nenk�nt v�ltoz� lehet. Mivel a lakt�z�rz�kenys�g az esetleges k�nyelmetlens�gen k�v�l m�s eg�szs�g�gyi probl�m�kat nem okoz, kezel�se a t�netek el�fordul�s�nak �s s�lyoss�g�nak minimaliz�l�s�b�l �ll. Berdanier �s Hargrove n�gy f� lehet�s�get hat�roz meg:

1. az �tkez�s sor�n a lakt�z ker�l�se
2. a t�pl�l�kbevitel �rdek�ben ennek p�tl�sa
3. a kalciumfogyaszt�s szab�lyoz�sa
4. enzim-helyettes�t� haszn�lata.

A lakt�ztartalm� k�sz�tm�nyek elhagy�sa

Mivel a lakt�ztolerancia m�rt�ke egy�nileg elt�r� lehet, az amerikai Nemzeti Eg�szs�g�gyi Hivatal szerint „Mindenkinek egy tanul�si folyamat sor�n kell felm�rnie, hogy �trendj�kben mennyi lakt�zt k�pesek kezelni.” (Dietary control of lactose intolerance depends on people learning through trial and error how much lactose they can handle.)^[41] L�nyeges a c�mk�k elolvas�sa, mivel a kereskedelmi terminol�gia nyelvenk�nt �s ter�letenk�nt v�ltozik.^[35]

A lakt�z az �lelmiszerek k�t nagy csoportj�ban van jelen. Ezek a hagyom�nyos tejterm�kek �s a (nem csak a tejterm�kekben haszn�lt) adal�kanyagok.

Tejterm�kek A lakt�z v�zben old�d� molekula. �gy a zs�rsz�zal�kt�l �s az alvad�si folyamatt�l f�gg az egyes �telek k�nny� vagy nehezebb megem�szthet�s�ge. Az alvaszt�s sor�n a lakt�z a tejsav�val �s a kazeinnel egy�tt a vizes r�szben tal�lhat� meg, ugyanakkor a zs�ros r�szben nincs jelen. A cs�kkentett zs�rtartalm� vagy zs�rmentes tejterm�kekhez �ltal�ban tov�bbi tejsz�rmaz�kokat (p�ld�ul tejport) adnak az �desebb �z el�r�s�re, ezzel is n�velve a lakt�ztartalmat.

Tej. Az emberi tejnek a legnagyobb a lakt�ztartalma, nagyj�b�l 9%. Ugyanez az ar�ny a feldolgozatlan teh�ntejn�l 4,7%. A m�s eml�s�llatt�l sz�rmaz�, kezeletlen tej lakt�ztartalma is nagyj�b�l ugyanennyi. A kecsk�n�l 4,1%,^[42], a h�zibivalyn�l 4,86%,^[43] a jakn�l 4,93%,^[44], a b�r�nyn�l 4,6%)

Vaj. A vajk�sz�t�s sor�n elv�lasztj�k a tej v�ztartalm�nak nagy r�sz�t annak zs�rtartalm�t�l. Mivel a lakt�z v�zben old�dik, emiatt csak kis m�rt�kben lesz jelen a vajban, hacsak nem ferment�lj�k, hogy �l�fl�r�s vaj legyen.

Joghurt �s kefir. Az emberek a tejn�l kev�sb� �rz�kenyek a hagyom�nyosan k�sz�tett joghurtra, mivel a joghurt elk�sz�t�s�hez haszn�lt bakt�riumkult�ra termel lakt�z enzimet is. Sz�mos, a kereskedelemben kaphat� m�rka azonban tartalmaz m�s tejsz�rmaz�kokat is, amelyek megn�velik a lakt�ztartalmat.

Sajt. A hagyom�nyos m�don k�sz�tett kem�ny sajt – mint amilyen a sv�jci sajt – �s a l�gy, �rlelt sajt a k�sz�t�s�kn�l alkalmazott elj�r�sok miatt kisebb reakci�t v�lthat ki, mint ugyanolyan mennyis�g� tej. A ferment�ci� �s a magasabb zs�rtartalom alacsonyabb lakt�ztartalomhoz vezet. A sv�jci sajtokhoz hasonl� elj�r�ssal k�sz�tett sajtok (p�ld�ul Cheddar) a tejben megtal�lhat� lakt�zmennyis�g csak mintegy 10%-�t tartalmazz�k. R�ad�sul a k�t �vn�l is hosszabban tart� �rlel�si folyamat alatt a lakt�ztartalom tulajdonk�ppen a null�ra cs�kken.[1] A kereskedelemben kaphat� sajtm�rk�kat azonban a lakt�ztartalmat kisebb m�rt�kben cs�kkent�, modern elj�r�sokkal k�sz�tik, �s mivel nincsenek a sajt �retts�g�re, �rlelts�g�re vonatkoz� el��r�sok, csup�n az „�rlelt” felirat alapj�n nem lehet�nk biztosak abban, hogy jelent�s m�rt�kben cs�kkent a sajt lakt�ztartalma.

tejf�l �s j�gkr�m. Amennyiben a joghurthoz hasonl�an �ll�tj�k el�, elviselhet� a lakt�z�rz�kenyek sz�m�ra is, azonban a legt�bb modern m�rka m�s tejsz�rmaz�kokat is tartalmaz.^[45] Meg kell n�zni a cimk�ket.^[46]

P�ld�k az �lelmiszerekben l�v� lakt�zszintekre. Mivel a lakt�z mennyis�g�nek kimutat�s�hoz ma m�g nincs egy�rtelm�en elfogadott tudom�nyos m�dszertan,^[47] (azt sem d�nt�tt�k el, hogy a hidrat�lt vagy a nem hidrat�lt form�t vegy�k figyelembe – a diszacharidokn�l mindkett� l�tezik), tov�bb� tekintetbe kell venni azt is, hogy a tejterm�kek �sszet�tele a c�mk�z�si gyakorlat, a f�ldrajzi elhelyezked�s �s a feldolgoz�si m�dszerek f�ggv�ny�ben nagym�rt�kben v�ltozhat. Ezek f�ggv�ny�ben pontos lakt�zadatokat nem igaz�n lehet megadni. A k�vetkez�kben a tipikusan probl�m�t okoz� �telek lakt�zszintjei l�that�k.^[41] A mennyis�gek csak t�j�koztat� jelleg�ek.

Tejterm�k	Lakt�ztartalom
Alacsony zs�rtartalm� joghurt, 240 ml	5 g
Cs�kkentett zs�rtartalm� tej, 240 ml	11 g
Sv�jci sajt, 28 g	1 g
Fagylalt, j�gkr�m, 120 ml	6 g
T�r�, 120 ml	2–3 g

A nem tejes �telek lakt�ztartalma

A lakt�z (ami jelen lehet akkor is, amikor a c�mk�n laktosz�rum, tejsav� vagy tejsav�por, tejpor stb. olvashat�) kereskedelmi �lelmiszer-adal�kanyag, amit �ze, szerkezeti tulajdons�gai miatt �s k�t�anyagk�nt haszn�lnak ak�r h�sk�sz�tm�nyekben is^[48]. Virslik/hot dogok,