Grg : Kezdknek 1. lecke: Betk s hangok |
Kezdknek 1. lecke: Betk s hangok
szegedigorogok.hu 2009.02.22. 18:01
Szerz: Purosz Alexandrosz
1. LECKE
Betk s hangok
A grg betk nem teljesen ismeretlenek szmunkra. ltalnos- s kzpiskolai tanulmnyaink alatt matematika s fizika rn, esetleg antik tanulmnyaink sorn tallkozhattunk velk, hasznltuk azokat. St, olyanok is vannak, akik az egsz bct kvlrl fjjk: alfa, bta, gamma, delta, stb.
Ez sokat segthet, hiszen a grg rs – s a helyesrs is – az kor ta alig vltozott, a kiejts viszont annl tbbet. Ha csak a fenti ngy bett nzzk, egyiket sem helyes (mr) a-nak, b-nek, g-nek vagy d-nek ejteni. Arrl nem is beszlve, hogy miutn az kor maga is tbb szz vet s sok dialektust lel fel, mshogy olvashatnnk Homrosz mveit, mint Arisztotelszt. A kiejts krdst tovbb bonyolthatn, hogy az iskolai kiejts egyes esetekben a klasszikus kor hangtani llapotnak pontos tkrzse helyett, inkbb hagyomnyokat kvet.
Az jgrg esetben – l nyelv lvn – ilyen nehzsgek mr nincsenek, hiszen a tanknyvek tantst a grg anyanyelvek beszdn knnyen ellenrizhetjk.
Az jgrg rs s kiejts legfbb sajtossgai az grghz, s az ezzel kapcsolatos ismereteinkhez kpest a kvetkezk:
- a hehezetes hangok zngtlen rshangokk vltak: [ph]→[f]; [th]→[θ]; [kh]→[χ, χ΄]; pl. Χίος = g. Khiosz, jg. Hiosz
- a zngs zrhangok zngs rshangg vltak: [b]→[v]; [g]→[γ, γ΄]; [d]→[δ]; pl. Βερενίκη = g. Berenik, jg. Vereniki
- a zngs zrhangokat sszetett betk jellik: [b] = μπ; [g] = γκ; [d] = ντ; pl. Szeged = Σέγκεντ
- nhny magnhangznak tbb bet is megfelel, amelyek kiejtsben nincs klnbsg: [e] = ε, αι; [o] = ο, ω; [i] = η, ι, υ, ει, οι; pl. Αισχύλος = g. Aiszkhlosz, jg. olvasat Eszhilosz
A grg bc
Bet
|
Elnevezs
|
trs
|
Magyarzat a kiejtshez
|
Α
|
α
|
άλφα
|
[a]
|
mint a magyar , rviden
|
Β
|
β
|
βήτα
|
[v]
|
mint a magyar v
|
Γ
|
γ
|
γάμα
|
[γ]
|
a magyar gh egy hangknt trtn kiejtse, azaz a zrhang g rshang megfelelje
|
|
|
|
[γ΄]
|
a γ magas hangrend magnhangzk [e, i] eltt lgyul, ejtse, kb. mint a j hang a vrj szban
|
Δ
|
δ
|
δέλτα
|
[δ]
|
a zrhang d rshang megfelelje, ejtse mint a th- az angol that szban
|
Ε
|
ε
|
έψιλον
|
[e]
|
nylt e, sosem
|
Ζ
|
ζ
|
ζήτα
|
[z]
|
a magyar z –nl kiss htrbb kpzett, zs-be hajl hang
|
Η
|
η
|
ήτα
|
[i]
|
mint a magyar i
|
Θ
|
θ
|
θήτα
|
[θ]
|
a zrhang t rshang megfelelje, ejtse mint a th- az angol thank szban
|
Ι
|
ι
|
γιώτα
|
[i]
|
mint a magyar i
|
|
|
|
[ĭ]
|
a legtbb szban magnhangz eltt, hangslytalan helyzetben ejtse kb. mint a j-, illetve „lgysgjel”
|
Κ
|
κ
|
κάπα
|
[k]
|
mint a magyar k
|
|
|
|
[k΄]
|
a k magas hangrend magnhangzk [e, i] eltt enyhn lgyul, ejtse, kb. mint a kj- a rakj szban
|
Λ
|
λ
|
λάμδα
|
[l]
|
mint a magyar l
|
Μ
|
μ
|
μι
|
[m]
|
mint a magyar m
|
Ν
|
ν
|
νι
|
[n]
|
mint a magyar n
|
Ξ
|
ξ
|
ξι
|
[ks]
|
ksz, de az sz a magyarnl kiss htrbb kpzett, s-be hajl hang
|
Ο
|
ο
|
όμικρον
|
[o]
|
rviden ejtett o
|
Π
|
π
|
πι
|
[p]
|
mint a magyar p
|
Ρ
|
ρ
|
ρω
|
[r]
|
mint a magyar r
|
Σ
|
σ, ς
|
σίγμα
|
[s]
|
a magyar sz –nl kiss htrbb kpzett, s-be hajl hang
|
Τ
|
τ
|
ταυ
|
[t]
|
mint a magyar t
|
Υ
|
υ
|
ύψιλον
|
[i]
|
mint a magyar i
|
Φ
|
φ
|
φι
|
[f]
|
mint a magyar f
|
Χ
|
χ
|
χι
|
[χ]
|
a magyar h-nl ersebben ejtett hang, kb. gy, ahogy azt az Allah szban mondjuk
|
|
|
|
[χ΄]
|
a χ magas hangrend magnhangzk [e, i] eltt lgyul, ejtse, kb. hj, mint a nmet ich szban
|
Ψ
|
ψ
|
ψι
|
[ps]
|
psz, de az sz a magyarnl kiss htrbb kpzett, s-be hajl hang
|
Ω
|
ω
|
ωμέγα
|
[o]
|
rviden ejtett o
|
Megjegyzsek az rshoz s kiejtshez
 |
A grgk nem hasznlnak folyrst, legfeljebb nhny bett kapcsolnak ssze.
Kisbets rsban a Σ-nak kt megfelelje van, a σ s a ς. Utbbit a sz vgn hasznljuk, pl. Σωκράτης
A dupla mssalhangzkat szimpln ejtjk, pl. θάλασσα [θàlasa] = tenger
Gyakori hiba a φ s a θ kiejtsnek egybemossa. Vigyzni kell, mert akrcsak a hangsly vagy a helyesrs tvesztsnl, itt is flrertsekhez vezethet a hibs kiejts. Nem mindegy, mit mondunk: φιλί-t [filì] (csk) vagy θηλή-t [θilì] (bimb).
|
A magas magnhangzk (ε, αι, η, ι, υ, ει, οι) eltt a torokhangok (κ, γ, χ, γκ, γγ, γχ) lgyulnak.
A legtbb szban magnhangz eltt, hangslytalan helyzetben az i betket (η, ι, υ, ει, οι) – leggyakrabban az ι-t, az sszetett magnhangzk kzl az ει-t, olykor a tbbit is – [ĭ] flhangznak (kb. j-nek) ejtjk (παιδιά [peδĭ] = gyerekek), illetve [k], [g], [γ], [χ], [n] s [l] hangok utn azok lgysgjelknt viselkednek, ami azt jelenti, hogy az elttk ll mssalhangzt meglgytjk s beljk olvadnak (γεια [γ΄a] = hello).
Ezek a flhangzk nem alkotnak sztagot, gy pl. a fenti sz, vagy a ποιος (ki) krd nvmst egy sztagban ejtjk.
Nem minden hangslytalan, magnhangz eltt ll i bet viselkedik gy, a jelensgnek nyelvtrtneti oka van.
Pldk:
Α
|
άνθρωπος
|
[ànθropos]
|
 |
ember
|
Β
|
βάρκα
|
[vàrka]
|
 |
csnak
|
Γ
|
γάλα
|
[γàla]
|
 |
tej
|
|
Γερμανία
|
[γ΄ermanìa]
|
 |
Nmetorszg
|
Δ
|
δέκα
|
[δèka]
|
 |
tz
|
Ε
|
εγώ
|
[eγò]
|
 |
n
|
Ζ
|
ζώο
|
[zòo]
|
 |
llat
|
Η
|
ήλιος
|
[ìlĭos]
|
 |
nap
|
Θ
|
θεός
|
[θeòs]
|
 |
isten
|
Ι
|
Ιταλία
|
[italìa]
|
 |
Olaszorszg
|
|
παιδιά
|
[peδĭà]
|
 |
gyerekek
|
Κ
|
καλός
|
[kalòs]
|
 |
j
|
|
κιλό
|
[k΄ilò]
|
 |
kil
|
Λ
|
λαός
|
[laòs]
|
 |
np
|
Μ
|
μικρός
|
[mikròs]
|
 |
kicsi
|
Ν
|
νέος
|
[nèos]
|
 |
j
|
Ξ
|
ξέρω
|
[ksèro]
|
 |
tud
|
Ο
|
όμορφος
|
[òmorfos]
|
 |
szp
|
Π
|
παρακαλώ
|
[parakalò]
|
 |
kr
|
Ρ
|
ραδιόφωνο
|
[raδiòfono]
|
 |
rdi
|
Σ
|
σαλάτα
|
[salàta]
|
 |
salta
|
Τ
|
τηλέφωνο
|
[tilèfono]
|
 |
telefon
|
Υ
|
ύπνος
|
[ìpnos]
|
 |
alvs
|
Φ
|
φίλος
|
[fìlos]
|
 |
bart
|
Χ
|
χαρτί
|
[χartì]
|
 |
papr
|
|
χέρι
|
[χ΄èri]
|
 |
kz
|
Ψ
|
ψωμί
|
[psomì]
|
 |
kenyr
|
Ω
|
ώρα
|
[òra]
|
 |
ra
|
Az sszetett betk
A 24 egyszer betn kvl hasznlunk mg nhny sszetettet is. A jelensg tbbnyire nyelvtrtneti okokra vezethet vissza. Az jgrg meglehetsen konzervatv nyelv, ragaszkodik az grg helyesrshoz, mg akkor is, ha az adott betkombinci mr nem az eredeti ketts hangzt jelli, pl. αι = g. [ai], jg. [e]. Az sszetett mssalhangzk tbbsge az [n] orrhang hasonulsnak eredmnye, valamint az egyszer betk ltal mr nem jellt zngs zrhangok jellsre szolgl, pl. μπ = [mb], [b].
Termszetesen tbb olyan betkapcsolat is van, amelynek kiejtse az adott krnyezetben eltr az eredeti rskptl, vagy kiejtse tbbflekppen is lehetsges – pl. γγ = [ng], [ng΄], [nγ], [nγ΄], [g], [g΄] –, ezek kzl a legfontosabbak az albbiak:
Magnhangzk
Bet
|
trs
|
Magyarzat a kiejtshez
|
Pldk
|
|
αι
|
[e]
|
ejtse ugyangy, mint az ε-
|
και [k΄e] s
|
 |
ου
|
[u]
|
rviden ejtett u
|
πού [pu] hol
|
 |
ει
|
[i], [ĭ]
|
mint a tbbi [i] hang, az ι utn a leggyakoribb [ĭ] flhangz
|
εκεί [ek΄ì] ott
δουλειά [δulĭà] munka
|

|
οι
|
[i]
|
mint a tbbi [i] hang
|
Δελφοί [δelfì] Delfi
|
 |
ευ
|
[ev]
|
magnhangz s zngs mssalhangz* eltt ev
|
Εύα [èva] va
|
 |
|
[ef]
|
zngtlen mssalhangz* eltt ef
|
ευχαριστώ [efχaristò] ksznm
|
 |
αυ
|
[av]
|
magnhangz s zngs mssalhangz* eltt av
|
Αύγουστος [àvγustos] augusztus
|
 |
|
[af]
|
zngtlen mssalhangz* eltt af
|
αυτός [aftòs]
|

|
* Zngs mssalhangzk a β, γ, δ, ζ, λ, μ, ν, ρ, σ,
Zngtlen mssalhangzk a θ, κ, ξ, π, τ, φ, χ, ψ
A fenti csoportostst nem kell felttlenl megtanulni, hiszen a magyarban is, ha egy zngtlen hangzt egy zngs elz meg, akkor az a kiejtsben hasonul a zngtlenhez, mshogy nem is tudjuk mondani, pl. a ‘hvtalak’ sz kiejtve ‘hftalak’. Ugyangy, a grgben is, pl. az ‘αυτός’ szt csak ‘aftosz’-nak tudjuk kiejteni.
Mssalhangzk
Bet
|
trs
|
Magyarzat a kiejtshez
|
Pldk
|
|
μπ
|
[mb]
|
mint az mb az ember szban, ahol az m-et rviden ejtjk
|
εμπρός! [embròs] hall!
|

|
|
[b]
|
mint a magyar b, sz elejn, s fleg idegen eredet szavaknl sz kzben is
|
μπάλα [bàla] labda
|

|
ντ
|
[nd]
|
nd, rviden ejtett n-nel
|
άντρας [àndras] frfi, frj
|

|
|
[d]
|
mint a magyar d, sz elejn, s fleg idegen eredet szavaknl sz kzben is
|
ντομάτα [domàta] paradicsom
|

|
γγ
|
[ng]
|
mint az ng az angol szban, ahol az n-t rviden ejtjk
|
Ουγγαρία [ungarìa] Magyarorszg
|

|
|
[ng΄]
|
az n-t rviden ejtjk, a [g] magas magnhangz [e, i] eltt lgyul, kiejtse kiss a gy-hez kzelt, kb. ngj
|
άγγελος [àng΄elos] angyal
|

|
γκ
|
[ng]
|
mint az ng az angol szban, ahol az n-t rviden ejtjk
|
αγκαλιάζω [angalĭàzo] tlel
|

|
|
[ng΄]
|
az n-t rviden ejtjk, a [g] magas magnhangz [e, i] eltt lgyul, kiejtse kiss a gy-hez kzelt, kb. ngj
|
ανάγκη [anàng΄i] szksg
|

|
|
[g]
|
mint a magyar g, sz elejn, s fleg idegen eredet szavaknl sz kzben is
|
γκολ [gol] gl
|

|
|
[g΄]
|
a [g] magas magnhangz [e, i] eltt lgyul, kiejtse kiss a gy-hez kzelt, kb. gj
|
Φολκσβάγκεν [folksvàg΄en] Volkswagen
|

|
γχ
|
[nχ]
|
ejtse kb. nh, ahol az n rviden, a h rdesen ejtett
|
με συγχωρείτε! [mesinχorìte] elnzst!
|

|
|
[nχ΄]
|
az n-t rviden ejtjk, a [χ] magas magnhangz [e, i] eltt lgyul, ejtse kb. nhj
|
συγχαίρω [sinχ΄èro] gratull
|

|
τσ
|
[ts]
|
a magyar c-hez hasonl, kiss cs-be hajl hang
|
τσιγάρο [tsiγàro] cigaretta
|

|
τζ
|
[dz]
|
a magyar dz-hez hasonl, kiss dzs-be hajl hang
|
τζατζίκι [dzadzìki] uborkasalta
|

|
A krdjel a grgben pontosvessz (;), a pontosvessz megfelelje a fels pont (·).
A hangslyozs
A grgben hangslyjellel – kezettel (΄) – jelljk a nyomatkos sztagokat, azt az egynl tbb sztag szavaknl a magnhangzra tesszk. Az egysztag szavak esetben csak a πώς (hogy?), πού (hol?), ή (vagy) s νά (me) szavak kapnak hangslyjelet, aminek rtelemmegklnbztet szerepe van. A hangslyos sztagot nyomatkosabban s egy kicsit magasabban ejtjk, de a magnhangzk sosem nylnak meg annyira, mint a magyar hossz magnhangzk (pl. , , , , ). A szvgi hangslyos magnhangz hosszsga nem vltozik (παρακαλώ).
Hangslyos sszetett magnhangzknl az kezet a msodik hangzra kerl (Αύγουστος augusztus). Ha az elsn van, akkor a betkapcsolat egy-egy tagjt kln kell ejteni (Μάιος).
|