10. LECKE

Szavak

δεκάρικο (το) tízes
διαβάζω tanul, készül
δόντι (το) fog
εικοσάρικο (το) húszas
εκατοστάρικο (το) százas
θεία (η) nagynéni
θείος (ο) nagybácsi
καπνίζω cigarettázik
κλειδί (το) kulcs
κρέας (το, tsz.: κρέατα) hús
μένω marad
μουσακάς (ο, tsz.: μουσακάδες) muszaka, rakott padlizsán
μουσική (η) zene
μπαμπάς (ο) apa
όλο állandóan
παίζω ποδόσφαιρο futballozik
πεινάω éhes
πενηντάρικο (το) ötvenes
πονάω fáj
ποτήρι (το) pohár
πράγμα (το) dolog
προχθές tegnapelőtt
συνέχεια folyton, folyamatosan
συχνά gyakran
τάξη (η) osztály
το λιγότερο legalább, minimum
φέρνω hoz
φέτος idén

A FOLYAMATOS – BEÁLLÓ IGESZEMLÉLET KÉRDÉSE

Ez idáig igékkel főleg kijelentő mód jelen időben találkoztunk, amikor az ige folyamatban lévő vagy általános érvényű cselekvésre, történésre utal: Kosztasz cigarettázik (most éppen vagy általában) – Ο Κώστας καπνίζει. Ebben az esetben, tehát kijelentő mód jelen időben, az igét csak folyamatos igeszemléletben lehet használni. Más viszont a helyzet jövő (θα után) és múlt időben, valamint a να segédszó után, azaz kötőmódban. Ezekben az esetekben felmerül az igeszemlélet kérdése, vagyis döntenünk kell, hogy az igét folyamatos vagy beálló igeszemléletben használjuk.

Folyamatos igeszemléletet használunk, ha az ige …

• rendszeresen ismétlődő cselekvést fejez ki, pl.: Mindennap tévét fogok nézni. Nem akarok iskolába járni (tehát nem vagyok hajlandó egyik nap sem elfáradni oda). Naponta háromszor ettem. Itt kell megemlíteni, hogy az αρέσει να után mindig folyamatos igeszemléletet kell használni, hiszen ez is bizonyos rendszerességet feltételez: Szeretek enni.

• huzamos, folyamatosan zajló cselekvésre utal, ami akár egy másik cselekvés időbeli hátteréül is szolgálhat, pl.: Maria megállás nélkül beszélt. Amikor benyitottál hozzám, én éppen olvastam.
  Mindkét fenti esetben látható, hogy a folyamatos igeszemlélet használatát gyakran határozók teszik egyértelművé: mindennap, naponta háromszor, megállás nélkül.

• tulajdonságot, képességet fejez ki, pl.: Puskás jól futballozott. Nem vágott jól a kés. Tudsz vezetni?

Beálló igeszemléletet használunk, ha az igével nem rendszeresen ismétlődő cselekvést írunk le, illetve ha a cselekvés huzamossága helyett annak tényét, eseményszerűségét hangsúlyozzuk. Megjegyzendő, hogy – mint már említettük, jelen idő kivételével – az esetek nagy többségében ezt az igeszemléletet használjuk, pl.: Este tévét fogok nézni. Holnap nem akarok iskolába menni. Reggel nem ettem semmit. Fáj a hasam, nem tudok enni. Maria sokat beszélt. Tegnap elolvastam a könyvet. Fociztam a barátaimmal. A kés elvágta az ujjam. Akarsz vezetni?

Gyakran előfordul, hogy az adott helyen mindkét igeszemlélet használata elfogadható. Ilyenkor a választás attól függ, hogy mit szeretnénk jobban érzékeltetni: a cselekvés rendszerességét, huzamosságát, vagy annak tényét:

Aztán írjál!

A BEÁLLÓ ALAKRÓL

A legegyszerűbb a helyzet azzal a néhány igével, amelynek csak folyamatos alakja van, vagy legalábbis a két töve egybeesik. Ilyen többek között az είμαι, έχω, κάνω, περιμένω, ξέρω és a πρέπει. Az összes többi ige jelentős részénél a beálló tő a folyamatos tőhöz való -σ- – [-s-] hang – hozzáadásával képezhető: ακούω – ακούσω, γράφω – γράψω, δουλεύω – δουλέψω, αρχίζω – αρχίσω, μιλάω – μιλήσω. Az említett szigmatikus képzésű beálló tövű igéken kívül jelentős a száma azoknak is, amelyek beálló alakjánál nem érezzük a szigma [s] hatását, vagy ott egy teljesen más igével találkozunk: μένω – μείνω, φέρνω – φέρω, βάζω – βάλω, βλέπω – δω, τρώω – φάω. Ezeket az igéket a következőkben egységesen rendhagyó igéknek fogjuk nevezni.

A beálló alak használatát jelentősen megkönnyíti, hogy a beálló tőhöz mind múlt időben, mind a να után, tehát kötőmódban, ugyanazok a személyragok járulnak, mint a folyamatos tőhöz.

A beálló tövek képzésének módjával a következő leckékben foglalkozunk.

FOLYAMATOS – BEÁLLÓ IGESZEMLÉLET KÖTŐMÓDBAN

A kötőmód értelmezése a nyelvészek körében nem egységes. Mivel a kötőmódnak (coniunctivus) az ógöröggel szemben a kijelentő módhoz képest az újgörögben már nincsenek önálló személyragjai, kérdéses, hogy érdemes-e róla beszélni. Jelen munkában kötőmódnak az igének azt a nem múlt idejű helyzetét nevezzük, amikor fölmerül az igeszemlélet kérdése.

Igeszemlélet és igeidő alapján az alábbi táblázatot készíthetjük el:

* A jövő időnek nincsenek külön személyragjai, azt – mint tudjuk – a θα szócska után a jelen idő személyragjaival fejezhetjük ki. Mivel a θα után ugyanúgy felmerül az igeszemlélet kérdése, mint a να segédszó után, a kötőmód fenti értelmezése értelmében a jövő időt a θα + kötőmód fejezi ki: θα γράφω – θα γράψω (írni fogok általában, rendszeresen, akkor éppen – bármikor, bármennyit). Jövő időt kifejező személyragok hiányában tehát a jelen időt nevezhetjük „nem-múltnak” is.

** Α „beálló jelen” alak azért került zárójelbe, mert mint említettük, kijelentő mód jelen időben csak a folyamatos igeszemléletet használjuk, azaz a kötőmódra utaló szavak nélkül, önállóan, nem állhat.

A kötőmódról tudni kell még, hogy akárcsak a főnévi igenév a magyarban, úgy a görögben ez sem fejez ki időt. Azt összetett mondatban a főmondat igéje határozza meg:

Írni akarok. – Θέλω (kijelentő mód, jelen idő) να γράψω (kötőmód).
Azt akarom, hogy írj. – Θέλω (kijelentő mód, jelen idő) να γράψεις (kötőmód).
Írni akartam . – Ήθελα (kijelentő mód, múlt idő) να γράψω (kötőmód).
Azt akartam, hogy írj. – Ήθελα (kijelentő mód, múlt idő) να γράψεις (kötőmód).

Az alábbiakban a folyamatos és beálló igeszemlélet használatát gyakoroljuk kötőmódban – ideértve a jövő időt is – a következő igepárokkal:

* Az egyszótagú igék (δω, πιω) -ει sorosak, tehát a μπορώ mintájára ragozzuk őket: δω, δεις, δει, δούμε, δείτε, δουν.

Μου αρέσει να ακούω μουσική. → Szeretek zenét hallgatni. (Az ΄αρέσει να΄ után mindig folyamatos.)

Πότε θα με ακούσεις; → Mikor hallgatsz meg? (A magyar igekötő gyakran egyértelművé teszi, hogy a görögben beálló igeszemlélet használata szükséges.)

Θέλω να μιλήσω ελληνικά. → Görögül akarok beszélni. (Nem általában vagy rendszeresen, ezért beálló. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a kötőmódban lévő ige, nem fejez ki időt. Ha a ΄θέλω΄ múlt időben szerepelne, akkor a mondat jelentése ez lenne: ΄Görögül akartam beszélni – Ήθελα να μιλήσω ελληνικά΄. Α ΄να μιλήσω΄-ból nem derül ki, hogy az a múltra, a jelenre, vagy éppen a jövőre vonatkozik-e.)

Θέλω να μιλάω ελληνικά. → Görögül akarok beszélni. (Azaz szeretném, ha képes lennék görögül beszélni, általában, rendszeresen. Ezért itt folyamatos. Az előző mondattal ellentétben, annak az esélye, hogy a beszélő ezt akarja kifejezni, minimális.)

Αύριο θα δουλέψω πολύ. → Holnap sokat dolgozok. (A tényt közlöm, a cselekvés huzamosságát nem érzékeltetem, ezért beálló. Figyeljük meg, hogy a magyar grammatikai jelen, mennyire kifejezi a jövő időt is. A görög ezt inkább csak a biztosan bekövetkező eseményeknél használja:΄A bank holnap 8-kor nyit. Η τράπεζα ανοίγει αύριο στις 8.΄)

Αύριο θα δουλεύω από το πρωί μέχρι το βράδυ. → (Ha a cselekvés huzamosságát, folytonosságát akarom érzékeltetni, akkor folyamatos. A folyamatos igeszemlélet használatát egyértelművé tehetnék olyan határozók, mint pl. a ΄folyamatosan – συνέχεια΄.

Δεν μπορώ να μείνω εδώ. → Nem maradhatok itt. (Tehát el kell mennem. Beálló.)

Πόσον καιρό θα μείνεις στην Ελλάδα; → Mennyi időt maradsz Görögországban? (Ha az időtartam egyben huzamosságot is kifejezne, akkor folyamatos lenne. Itt azonban puszta tényközlésről van szó, ezért beálló.)

Μπορείς να μου φέρεις εδώ το ποτήρι μου; → Ide tudnád hozni a poharamat? (Nem általában vagy rendszeresen, hanem konkrétan. Ezért beálló.)

Πότε θα σε δω; → Mikor látlak? (Beálló.)

Πρέπει να σε δω. → Látnom kell téged. (Nem általában, rendszeresen, hanem valamikor, pl. azért, hogy mondjak valamit. Beálló)

Θέλω να σε βλέπω κάθε μέρα. → Mindennap látni akarlak. (Rendszeresen, ezért folyamatos. A folyamatos igeszemlélet használatát megerősíti a ΄κάθε΄határozószó használata is.)

Πεινάω, θέλω να φάω. → Éhes vagyok, enni akarok. (Konkrétan most, nem általában. Beálló.)

Αυτό το φαγητό δε μου αρέσει, δεν μπορώ να το φάω. → Ez az étel nem ízlik, nem tudom megenni. → (Nem általában eszegetni, hanem konkrétan megenni. Beálló.)

Από αύριο δε θα τρώω κρέας. → Holnaptól nem eszek húst. (Azaz leszokok róla. Rendszeresen, ha lehetőségem lenne is rá, visszautasítom, ezért folyamatos.)

Τι θα φάμε το βράδυ; → Mit eszünk este? (Beálló. Ne tévesszen meg minket, hogy a magyar jelen időt használ, érezzük, hogy a jövőről beszélünk. A görög ΄θα΄ és ΄να΄után nem azt nézi, hogy a cselekvés most vagy holnap zajlik-e, hanem azt, hogy az rendszeresen ismétlődő, általános, vagy pedig konkrét, s e szerint használ folyamatos vagy beálló igeszemléletet.

Διψάω, θέλω να πιω. → Szomjas vagyok, inni akarok. (Nem általában, hanem konkrétan most. Beálló.)

Πρέπει να πίνεις νερό το λιγότερο πέντε φορές την ημέρα. → Naponta legalább ötször kell vizet innod. (A ΄πέντε φορές την ημέρα΄-ból érezzük, hogy rendszerességről van szó, ezért folyamatos. Vigyázat! Önmagában az, hogy ΄ötször΄, nem feltétlenül fejez ki rendszerességet, hiszen pusztán tényt közölve mondhatnánk azt is, hogy ΄Holnap ötször fogok vizet inni. – Αύριο θα πιω πέντε φορές νερό.΄ Ebben az esetben beálló igeszemléletet használnánk.)

Τι θα πιεις; → Mit iszol? (Kérdezi, mondjuk, a felszolgáló rendelés felvételekor. Azaz nem most, ebben a pillanatban, hanem majd. Mivel konkrét jövő idejű cselekvésről van szó, beálló igeszemléletet használunk.)

Θέλω να σου δώσω κάτι. → Akarok neked adni valamit. (Nem általában, mondjuk minden hónapban egy százast, hanem konkrétan most, vagy bármikor máskor. Beálló.)

Μπορείς να μου δώσεις ένα δεκάρικο; → Tudsz adni egy tízest? (Beálló.)

A fenti példákon láthatjuk, hogy a mindennapi társalgáskor να után az esetek nagy többségében beálló igeszemléletet használunk, ezért – s azért is, mert a beálló alakok az ógöröghöz képest szinte változatlanok maradtak – nevezhetnénk azt akár az ige természetes állapotának is, ugyanúgy, mint névszók esetében a tárgyesetet.

Fordítás g-m

Μου αρέσει να τρώω σε ελληνικές ταβέρνες. → Szeretek görög éttermekben enni.

Θέλω να φάω σ’ αυτή τη ταβέρνα. → Ebben az étteremben akarok enni.

Πού να βάλω τα κλειδιά; → Hova tegyem a kulcsokat?

Σου αρέσει να μένεις στη Ρώμη; → Szeretsz Rómában lakni?

Θέλω να μείνω κοντά σου. → A közeledben akarok maradni.

Ο γιος μου θα πηγαίνει από το Σεπτέμβριο στο σχολείο. → A fiam szeptembertől iskolába fog járni.

Πότε θα σε δω να μιλήσουμε λίγο; → Mikor látlak, hogy beszéljünk egy kicsit?

Το βράδυ πρέπει να διαβάσω. → Este tanulnom kell.

Αύριο θα δουλέψω το πολύ μέχρι τις 5. → Holnap maximum 5-ig dolgozok.

Τι να πιω; → Mit igyak?

Τι να φέρω από το μαγαζί; → Mit hozzak az üzletből?

Fordítás m-g

Tud adni egy húszast? → Μπορείτε να μου δώσετε ένα εικοσάρικο;

Hova tegyem az ötvenest? → Πού να βάλω το πενηντάρικο;

Hozzak nektek valamit a fővárosból? → Να σας φέρω κάτι από την πρωτεύουσα;

Mit ehetek? → Τι μπορώ να φάω;

Ihatok a poharadból? → Μπορώ να πιω από το ποτήρι σου;

A következő héten folyamatosan dolgozok. → Την επόμενη βδομάδα θα δουλεύω συνέχεια.

Holnaptól mindennap tanulok. → Από αύριο θα διαβάζω κάθε μέρα.

Szeretsz focizni? → Σου αρέσει να παίζεις ποδόσφαιρο;

Szerettek zenét hallgatni? → Σας αρέσει να ακούτε μουσική;

Majd hetente egyszer elhozom hozzád a gyerekeket. → Θα σου φέρνω τα παιδιά μια φορά την εβδομάδα.

Fáj a fogam, nem tudok enni. → Πονάει το δόντι μου, δεν μπορώ να φάω.

A MÚLT IDŐ

Múlt időben a folyamatos és beálló tőhöz ugyanazok a személyragok járulnak. Ezek a következők:

          -α
          -ες
          -ε
          -αμε
          -ατε
          -αν(ε)

A múlt idő képzésénél az alábbi két nagy csoportot érdemes megkülönböztetni:

1. Háromszótagú vagy annál hosszabb igék

pl. διαβάζω

* Múlt idő többes szám 3. személyben a személyrag -αν vagy –ανε. Figyeljünk a hangsúly helyére! Az -ε bővüléssel – ritkábban – jelen időben is találkozhatunk: διαβάζουν – διαβάζουνε.

A táblázatból láthatjuk, hogy a jelen idejű alakhoz képest múlt időben a hangsúly egy szótaggal előrébb kerül. Viszont többes szám első és második, valamint -ανε végződés esetén harmadik személyben is, szótagbővülés történik, s mivel a háromszótagos törvény értelmében a hangsúly nem eshet távolabb a szó végétől, mint három szótag, többes szám első és második, valamint a fenti esetben harmadik személyben is, egyet a szó vége felé ugrik: διάβασα → διαβάσαμε, διαβάσατε.

2. Kétszótagú igék

pl. γράφω

Akárcsak a hosszabb igéknél, a hangsúly a kétszótagosaknál is a szó eleje felé vándorol. Ahol nincs a hangsúly felvételére alkalmas szótag, ott egy szókezdő ε- előraggal, ún. augmentummal találkozunk: έγραψα – γράψαμε.

A múlt idő képzésénél további kettő kisebb csoportot is felállíthatunk:

1. Az összevont személyragú igék múltja

Az összevont személyragú igék (πάω, ακούω, τρώω, λέω, φταίω, [φάω]) tövében egy néma -γ- található, amely múlt időben előjön:

Α πάω ragozása rendhagyó: πήγα, πήγες, πήγε, πήγαμε, πήγατε, πήγαν(ε).

2. Α hangsúlyos személyragú igék folyamatos múltja

A hangsúlyos személyragú igék folyamatos múltjánál az igető és a személyrag közé egy mindig hangsúlyos -ούσ- szótag kerül:

A hangsúlyos személyragú igék beálló múltjával a következő leckében ismerkedünk meg.

Végül nézzük meg az είμαι létige múlt idejét:

είμαι → ήμουν(α)
είσαι → ήσουν(α)
είναι → ήταν(ε)
είμαστε → ήμασταν
είστε/είσαστε → ήσασταν
είναι → ήταν(ε)

Természetesen a fenti csoportosítással nem lehet lefedni az összes cselekvő személyragú igét. Néhány – elsősorban beálló szemléletű – ige a fenti négy csoporthoz képest eltéréseket, rendhagyóságokat mutat.

Α folyamatos-beálló igeszemlélet használatára múlt időben is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, amiket előzőleg a kötőmód esetében gyakoroltunk.

A következő leckékben a beálló alak képzését fogjuk részletesen venni. A múlt idő gyakorlását addig célszerű az ebben a leckében előforduló igékkel gyakorolni.

Példák

Folyamatos (rendszeres ismétlődés, huzamosság, időbeli egybeesés)

Mindennap láttalak a megállóban. → Σε έβλεπα κάθε μέρα στη στάση.
Hetente háromszor jártam edzésre. → Τρεις φορές την εβδομάδα πήγαινα προπόνηση.
Az apám gyakran adott pénzt. → Ο πατέρας μου μου έδινε λεφτά συχνά.
Egész nap tévét néztél. → Όλη την ημέρα έβλεπες τηλεόραση.
Maria folyamatosan beszélt. → H Μαρία μιλούσε συνέχεια.
Nikosz állandóan rólad kérdezett. → Ο Νίκος όλο για σένα ρωτούσε.
Amikor kicsi voltam, nem ettem húst. → Όταν ήμουν μικρός, δεν έτρωγα κρέας.
Amikor elmentem Nikoszhoz, ő olvasott. → Όταν πήγα (beálló) στον Νίκο, αυτός διάβαζε (folyamatos).

Beálló (a folyamatos igeszemlélet jellemzői helyett inkább tényközlés, eseményközpontúság)

Megírtad a levelet? → Έγραψες το γράμμα;
Tegnap elmentem a nagymamámhoz. → Χθες πήγα στη γιαγιά μου.
Hoztál nekem tejet a boltból? → Μου έφερες γάλα από το σούπερ-μάρκετ;
Beszéltem az apukáddal. → Μίλησα με τον μπαμπά σου.
Olvastátok az újságot? → Διαβάσατε την εφημερίδα;
Odaadtad az ajándékot a barátnődnek? → Έδωσες το δώρο στη φίλη σου;
Nem ízlett az étel, ezért nem ettem meg. → Δεν μου άρεσε το φαγητό, γι’ αυτό δεν το έφαγα.

Fordítás g-m

Κάθε βδομάδα έδινα ένα εκατοστάρικο στην κόρη μου. → Minden héten adtam egy százast a lányomnak.

Πήγαινα στο σινεμά με τις φίλες μου δύο φορές το μήνα. → Havonta kétszer jártam a barátnőimmel moziba.

Όλη την ημέρα άκουγα μουσική. → Egész nap zenét hallgattam.

Όταν πήγαινα στην τέταρτη τάξη διάβαζα κάθε μέρα. → Amikor negyedik osztályba jártam, mindennap tanultam.

Πριν από ένα μήνα πήγα στο θείο μου. → Egy hónappal ezelőtt elmentem a nagybátyámhoz.

Η θεία σου μου έδωσε ένα δεκάρικο. → A nagynénid adott nekem egy tízest.

Δεν σε άκουσα καλά. → Nem hallottalak jól.

Φέτος πήγα δύο φορές στην Ελλάδα. → Idén kétszer mentem Görögországba.

Τι έφαγες το πρωί; → Mit ettél reggel?

Που έβαλες τα πράγματά μου; → Hova tetted a dolgaimat?

Διάβασες για αύριο; → Tanultál holnapra?

Σε ποιον έγραψες το γράμμα; → Kinek írtad a levelet?

Fordítás m-g

Hol voltál tegnapelőtt? → Πού ήσουν προχθές;

Miért nem vártál meg? → Γιατί δε με περίμενες;

Mit olvastál az újságban? → Τι διάβασες στην εφημερίδα;

Mit csináltál egész nap? → Τι έκανες όλη την ημέρα;

Megírtátok a levelet a nagymamának? → Γράψατε το γράμμα στη γιαγιά;

Kinek adtad oda a telefonomat? → Σε ποιον έδωσες το τηλέφωνό μου;

Megettétek az összes muszakát? → Φάγατε όλο το μουσακά;

Eleni folyamatosan kérdezett, én meg válaszoltam. → Η Ελένη ρωτούσε συνέχεια, και εγώ απαντούσα.

Amikor kicsi voltam, még nem jártam moziba. → Όταν ήμουν μικρός δεν πήγαινα ακόμα στο σινεμά.

Amikor elmentem a barátaimhoz, azok tévét néztek. → Όταν πήγα στους φίλους μου αυτοί έβλεπαν τηλεόραση.