Vajon kinek mennyit ér a diploma?
Dátum: 2009. február 15. Forrás: HVG

A felsőoktatásból kikerülő diplomások sokszor teljesen más kihívásokkal találják szembe magukat, mint amire számítanak, amire tanulóéveik alatt készülnek. A 2008-as őszi HVG Állásbörzén a látogatók arra a kérdésre is válaszoltak, hogy munkájuk során mennyire tudják hasznosítani az egyetemen/főiskolán tanultakat.
Az állásbörzén résztvevő válaszadók 24,78 százaléka folyamatosan használja az egyetemen vagy főiskolán elsajátított ismereteket, 21,36 százalékuk általában használja, 35,64 százalék pedig nem tudja vagy még nem dolgozott a szakmájában.

A képzés/intézmény legnagyobb erősségének az iskolai erős hátteret, a sokszínűséget, a megfelelő képességek, készségek elsajátítására való lehetőséget jelölték meg, illetve sokan említették, hogy jó elhelyezkedési lehetőségeket kínáló szakmát tanulhattak.

Gyengeségként legtöbbször a gyakorlati ismeretek hiányát említették, valamint sok visszajelzés érkezett a megfelelő nyelvi képzés és az oktatást támogató eszközök hiányáról. A válaszadók közel 10 százaléka szerint nagy problémát jelent a túlképzés, és ezért bizonyos területeken az elhelyezkedés is.

Idegennyelv-tudás
Napjainkban a nyelvtudás szerepe felértékelődött: az alapszintű angol nyelvű kommunikáció szinte elengedhetetlen minden felsőfokú végzettséget igénylő pozícióban. Az álláskeresők is tisztában vannak ezzel, ezt mutatja az is, hogy az állásbörzére kilátogatók 88,68 százaléka tud valamilyen szinten angolul, közülük 43,11 százalék legalább középszinten.

A németnyelv-tudás is egyre elterjedtebb. A látogatók 48,26 százaléka jelezte, hogy valamilyen szinten beszél németül. Az említetteken kívül a legtöbb álláskereső által beszélt idegen nyelvek közé tartozik a francia, az olasz, a spanyol és az orosz.

A továbbtanulás szükségessége
A fentiek ellenére a válaszadókat nem kedvetleníti el az oktatásban való részvétel, hiszen 85,06 százalékuk szükségesnek tartja, hogy az elkövetkező 3 évben visszaüljön az iskolapadba. A leggyakrabban említett képzési területek - említés szerinti csökkenő sorrendben - a következők voltak: gazdasági képzés, nyelvi képzés, műszaki képzés, humán területek (HR, marketing, PR), informatika. A válaszadók mindössze 1,26 százaléka tervezi PhD- vagy MBA-képesítés megszerzését a közeljövőben.

A továbbképzés támogatása
A kiállítók 58 százaléka fontosnak tartja és támogatja a munkavállalói továbbképzését. Ezt milyen formában teszik, és mely képzések a legtámogatottabbak?

A válaszadók 34,80 százaléka anyagilag, 13 százaléka munkaidő-kedvezménnyel, 47,80 százalék pedig anyagilag és munkaidő-kedvezménnyel egyaránt segíti munkavállalói tanulását. A legkedveltebb képzési forma a HVG Állásbörze kiállítói körében a belső vállalati képzés (92,68 százalék), valamint a külsős tanfolyam (63,41 százalék), de a tavaszi eredményekhez képest erőteljesen megnőtt az M.Sc, MBA vagy újabb diploma megszerzését támogató válaszadók aránya (43,90 százalék) is.

A vállalati képzés népszerűsége elsősorban a személyre, illetve csoportra szabott képzéseknek köszönhető, mert a mindennapi munkában azonnal hasznosítható ismeretanyag a leghatékonyabban ilyen módon szerezhető meg. A támogatott képzési terület szerint a válaszadók 75 százaléka a nyelvi továbbképzést részesíti előnyben, 62,50 százalékuk pedig a gazdasági, pénzügyi ismeretek elsajátítását tartja fontosnak.
A 2008. október 16-án és 17-én megtartott, állás és továbbképzési lehetőségeket, szakmai programokat felvonultató rendezvény 6000 látogatójának negyede vett részt a felmérésben.