Καθημερινή, 29 Ιουνίου 2007
Ελλάδα και Ιταλία, οι πιο «γέρικες» χώρες της Ε.Ε.
Της Ιφιγενειας Διαμαντη
Σε μια χώρα όπως η Ελλάδα, η οποία μαζί με την Ιταλία αποτελούν τις δύο πλέον γηρασμένες σε ευρωπαϊκό επίπεδο, καθώς το 2020 περισσότερο από 28% του πληθυσμού της θα είναι 65 ετών και άνω, η έγκαιρη προετοιμασία των υπηρεσιών υγείας αλλά και της πολιτείας για το μέλλον είναι καίριας σημασίας. Ενα τέτοιο πρώτο περίγραμμα για το πώς η γήρανση του πληθυσμού θα διαμορφώσει τις ανάγκες της υγείας, επιχειρεί έρευνα του Εθνικού Κοινωνικού Κέντρου Ερευνών που παρουσίασαν χθες ο καθηγητής και πρόεδρος του ΕΚΚΕ, Γιάννης Υφαντόπουλος, η διευθύντρια ερευνών του Ινστιτούτου Κοινωνικής Πολιτικής, Χάρις Συμεωνίδου, ο καθηγητής της Ιατρικής Σχολής του πανεπιστημίου Κρήτης, Χρήστος Λιόνης, η καθηγήτρια της Ιατρικής Σχολής του πανεπιστημίου Αθηνών, Ζέτα Νταϊφώτη και ο αντιπρύτανης του Οικονομικού Πανεπιστημίου Αθηνών, Γιάννης Χαλικιάς. Στόχος της έρευνας, να παρουσιάσει τις δημογραφικές εξελίξεις στην Ελλάδα μέχρι το 2020, με έμφαση στα νοσήματα του κυκλοφορικού συστήματος και τις ψυχικές διαταραχές. «Η Πολιτεία πρέπει να στραφεί διακομματικά στην παιδεία και στην υγεία, γιατί το επίπεδο της εκπαίδευσης είναι σημαντικός παράγοντας για την πιο αποδοτική χρήση των υπηρεσιών υγείας» ήταν χαρακτηριστικά τα λόγια του κ. Υφαντόπουλου.
Συνοπτικά, τα άτομα μέσης και τρίτης ηλικίας προσβάλλονται κυρίως από νοσήματα του κυκλοφορικού συστήματος και ψυχικές διαταραχές, ενώ λαμβάνουν πολλά φάρμακα, συχνά δίχως ιατρική συνταγή, πληρώνοντας οι ίδιοι μέρος του κόστους. Νοσήματα του κυκλοφορικού συστήματος και ψυχικές διαταραχές αναφέρουν συχνότερα οι γυναίκες, που λαμβάνουν πολύ περισσότερα φάρμακα σε σχέση με τους άνδρες.
- Στο λεκανοπέδιο της Αττικής και γύρω από αυτό, 2/3 από τα 2.500 άτομα (ηλικίας 40 -85 ετών) που ερωτήθηκαν με προσωπικές συνεντεύξεις δήλωσαν ότι η κατάσταση της υγείας τους είναι καλή ή πολύ καλή, ενώ το 90% δηλώνει ότι μπορεί να φροντίσει τον εαυτό του και να αντεπεξέλθει στις καθημερινές του δραστηριότητες.
- Νοσήματα του κυκλοφορικού, που αποτελούν την πρώτη αιτία θανάτου (44% το 1980, 47% το 2005) με τα νεοπλάσματα να ακολουθούν (19% το 1980, 25% το 2005), του μυοσκελετικού και μεταβολισμού είναι τα πιο συνηθισμένα. Οι γυναίκες, όμως, εμφανίζουν μεγαλύτερα ποσοστά χρόνιων νοσημάτων. «Τα επόμενα χρόνια περιμένουμε εμφράγματα, ενώ το 1/3 των γυναικών φαίνεται να έχει προδιάθεση να πάθει κατάθλιψη» σύμφωνα με τον κ. Λιόνη. Η έρευνα έδειξε ότι 46% των γυναικών άνω των 65 παρουσιάζει κατάθλιψη, και το 8,6% του πληθυσμού πάσχει από κάποιο ψυχικό νόσημα.
- Φάρμακα που δεν συνταγογραφούνται λαμβάνει μεγάλο ποσοστό του πληθυσμού, ενώ η μεγαλύτερη κατανάλωση καταγράφεται στα αναλγητικά (35%), στα νοσήματα του καρδιαγγειακού (26,7%), του θυρεοειδούς (6,9%) και τα αγχολυτικά (4,5%). «Πολλά από τα φάρμακα, όπως τα αγχολυτικά, δεν είναι συνταγογραφημένα» διαπίστωσε η κ. Νταϊφώτη «γεγονός που εγείρει ερωτήματα για την ευθύνη των φαρμακοποιών». Με τμήμα ή με το σύνολο του κόστους επιβαρύνθηκε το 1/3 όσων χρησιμοποίησαν πρωτοβάθμια ή νοσοκομειακή περίθαλψη όπως και το 89% όσων χρησιμοποίησαν φάρμακα. Πάντως, ιδιωτική ασφάλιση έχει το 12% των ερωτηθέντων.
|
|
Kathimerini, 2007. június 29.
Görögország és Olaszország az EU „legidősebb” országai
Egy olyan országnak mint amilyen Görögország, amely Olaszországgal együtt Európa két legidősebb országa közé fog tartozni, és 2020-ra a lakosság több mint 28%-a 65 éves, vagy a feletti lesz, nagyon fontos hogy az egészségügyi ellátást, és az állam működését idejében felkészítsék erre. A lakosság életkorának ilyen jellegű változása mellett szükség van az egészségi állapot változásainak körvonalazására is, amire a Nemzeti Társadalomtudományi Intézet kutatása tett kísérletet, melynek eredményét tegnap ismertette az intézetvezető egyetemi tanár, Giannisz Ifantopoulosz; a Társadalomtudományi Intézet igazgatónője, Harisz Szimeonidou; a krétai egyetem orvostudományi karának tanára, Hrisztosz Lionisz; az athéni egyetem orvostudományi karának tanárnője, Zeta Daifotisz, és az Athéni Gazdaságtudományi Egyetem rektor-helyettese, Giannisz Halikiasz. A kutatás célja, hogy ismertesse Görögország demográfiai fejlődésének várható alakulását 2020-ig, elsősorban a vérkeringési- és a pszichés zavarokra koncentrálva. „Az államnak a pártközi egyeztetés felé kell fordulnia az oktatás és az egészségügy kapcsán, mert az oktatás területén elért eredmények hozzájárulnak az egészségügyi szolgáltatások jövedelmezőbb és hatékonyabb felhasználásához” Ifantopoulosz szavai jól jellemzik az elhangzottakat.
Összefoglalóan: a közép- és időskorúaknál leggyakrabban fellépő betegségek a szív- és érrendszeri megbetegedések és a pszichés zavarok, miközben túl sok gyógyszert fogyasztanak, gyakran orvosi vény nélkül, a teljes összeg ugyanakkora részét kifizetve. A szív- és érrendszeri megbetegedések és a pszichés zavarok gyakrabban jelentkeznek a nőknél, akik a férfiakkal összehasonlítva sokkal több gyógyszert is fogyasztanak.
– Az Attikai-medencében és annak környékén élő 2500 megkérdezett 2/3-a (40–85 év közöttiek voltak a megkérdezettek) a személyes elbeszélgetés és interjú során azt nyilatkozta, hogy jó, vagy nagyon jó az egészségi állapota, miközben 90% úgy érzi, hogy tud magáról gondoskodni, és a mindennapi tevékenységét végre tudja hajtani, megbirkózik vele.
– A szív- és érrendszeri betegségek szerepelnek az első helyen a halálozási okoknál (1980-ban 44%, 2005-ben 47%), ezt követik a daganatos megbetegedések (1980-ban 19%, 2005-ben 25%), majd a vázizomzat megbetegedései, és az anyagcsere-zavarok következnek. A nők körében sokkal gyakoribb a krónikus megbetegedések aránya. „Az elkövetkező években valószínűleg nőni fog az infarktusok száma, míg a nők 1/3-ánál hajlam figyelhető meg a depresszió kialakulására” közölte Lionisz. A kutatás szerint a 65 év feletti nők 46%-ánál jelentkezik a depresszió, és a teljes lakosság 8,6%-a szenved valamilyen pszichés betegségben.
– A lakosság nagy része nem recepttel kiváltott gyógyszereket használ, miközben a legnagyobb számban fogyasztott gyógyszerek listája a következő: szívgyógyszerek (35%), szív- és érrendszeri gyógyszerek (26,7%), pajzsmirigy gyógyszerek (6,9%), és stresszoldó, antidepresszáns szerek (4,5%). „A gyógyszerek nagy része, ahogy a stresszoldók is nem vénykötelesek” nyilatkozta Daifotisz „ami olyan tény, mely a gyógyszerészek felelősségének a kérdését is felveti”. A költségek részeiben vagy egészében az alapfokú vagy korházi ellátást igénybe vevők 1/3-át terhelik meg, akik 89%-a használ valamilyen gyógyszert. Végezetül: a megkérdezettek 12%-a rendelkezik magánbiztosítással.
A fordítást készítette: Balogh Ádám
|