Lehet, hogy meglepõen hangzik, de t�ny: Magyarorsz�g jelenleg a vil�g egyik legjelentõsebb pr�m-elõ�ll�t� orsz�ga, csincsillapr�m-nagyhatalma. �rdemes teh�t egy picit a magyar csincsilla�llom�ny eredet�vel is megismerkedni. Hogy mi�rt is? Egyszerû a v�lasz: Az otthon b�k�sen szundik�l�, vagy �pp a lak�s berendez�s�t �ssze-vissza r�gcs�l� szõrm�k h�zikedvencek nagy val�sz�nûs�ggel �ppen ezeknek, az 50-60-as �vekben import�lt csincsill�knak az ut�dai.

Az elsõ hazai csincsill�kat Anghi Csaba professzor, a Fõv�rosi �llat- �s N�v�nykert igazgat�j�nak k�sz�nhetõen ismerhette meg a nagyk�z�ns�g, mint egzotikus kis r�gcs�l�kat, majd 1967-ben a G�d�llõi Kis�llatteny�szt�si Kutat� Int�zet (KATKI) d�nt�tt �gy, hogy 50 nemescsincsilla-t�rzsany�t import�l. Ezek a kutat�sok azonban r�vid �letûnek bizonyultak. 1970-ben lez�rt�k õket, a teny�sz�llom�nyt pedig m�shol helyezt�k el, illetve (szerencs�re:) programon k�v�l teny�sztett�k tov�bb.

1977-ben az �csai V�r�s Okt�ber MGTSZ d�nt�tt �gy, hogy 2000 any�val belefog a csincsillateny�szt�sbe, 1982-ben pedig egy sokkal kisebb, mind�ssze 600 any�s �llom�nnyal a szõdi Vir�gz� MGTSZ pr�b�lkozott a csincsilla teny�szt�s�vel. �gy tûnik azonban, hogy m�r ez a 600 any�s �llom�ny is t�ls�gosan nagy falatnak bizonyult. Mind a k�t MGTSZ feladta a csincsill�k teny�szt�s�t.

Magyarorsz�gon �gy 1980 �ta kisebb-k�zepes mag�nfarmokon illetve csal�di v�llalkoz�sokban teny�sztetett�k õket tov�bb. Innen ker�ltek ki a hobbi csincsillatart�khoz az elsõ (mellesleg teny�szt�sbõl kiselejtezett) szõrm�kok.

�s tal�n saj�t h�zikedvenceink õsei is.