T�rt�net�nket 1948-ban, az �llamos�t�sn�l szak�tottuk meg.A c�g ett�l az id�pontt�l 1965-ig Elzett Vas�rugy�r n�ven �n�ll� v�llalatk�nt funkcion�lt. Ebben az esztend�ben sz�mos f�mt�megcikk-ipari c�ggel - a F�m�rugy�rral, a Lemez�rugy�rral �s a T�zolt�k�sz�l�kek Gy�r�val - egy�tt az 1963-ban alap�tott F�mlemezipari M�vekhez csatolt�k. 

A gazdag profillal rendelkez� �zemek csak laza sz�lakkal kapcsol�dtak egym�shoz. T�bbek k�z�tt foglalkoztak lakatok, m�gnesz�rak, hengerz�r-bet�tek, t�zolt�k�sz�l�kek �s egy�b f�mt�megcikkek, p�ld�ul r�csok �s v�dr�k k�sz�t�s�vel is. Emellett szerepeltek a palett�n j�t�k�ruk, �gy p�ld�ul a gy�jt�k k�r�ben m�ig nagy n�pszer�s�gnek �rvend� l�peget�-csipeget� csib�k, lendkerekes motorker�kp�rok, �rhaj�k, csenget�s mozdonyok �s vonatok, valamint t�rpeaut�k is.

A zsigulinak is sz�ll�tottak

A firma sok term�k�t expert�lt�k. Az egyik legnagyobb k�lf�ldi megrendel� term�szetesen a Szovjetuni� volt, ahov� �vi 300 ezer darab Zsiguli-g�pkocsiz�rat sz�ll�tottak, de jutott Elzett z�r �s lakat az arab orsz�gokba, N�metorsz�gba �s Angli�ba is.

K�l�n�s m�don a magyar mechanikus j�t�kok igen nagy n�pszer�s�gnek �rvendtek �szaki szomsz�dainkn�l, azaz Csehszlov�ki�ban �s Lengyelorsz�gban, annak ellen�re, hogy mindk�t �llam jelent�s gy�rt�si kult�r�val �s m�lttal rendelkezett e t�ren.

A F�mlemezipari M�veket a szocializmusban oly gyakori �tszervez�si hull�m nyom�n 1984-ben feloszlatt�k - ekkor vette fel a V�ci �ti �zem az Elzett Z�r- �s Lakatgy�r nevet. A s�toralja�jhelyi �zem Elzett-Certa, a soproni Elzett Sopron n�ven �n�ll�sult. A hazai z�r- �s lakatpiac mintegy 80%-�t birtokl�, 1991-ben r�szv�nyt�rsas�gg� alakult firma privatiz�ci�j�ra 1995-ben ker�lt sor, amelynek sor�n a r�szv�nyek majdnem k�tharmad�t az Angyalf�ldi Vagyonkezel� Rt. �ltal vezetett konzorcium szerezte meg. 

Soproni vargabet�

A soproni le�nyv�llalatra 1945-ben a Szovjetuni� tette r� a kez�t, s azt csak 1952-ben adt�k a magyar �llamnak. A mag�ban m�k�d� �zemet 1958-ban csapt�k hozz� a budapesti Elzett Vas�rugy�rhoz. Ezt k�vet�en - a F�mlemezipari M�vek �s az Elzett Vas�rugy�r 1965. �vi egyes�t�se sor�n - a "szocialista holdinghoz" csatolt�k a soproni T�gy�rat �s a l�v�i K�sgy�rat is. Az �tszervezett v�llalat Elzett M�vek Soproni Gy�rak�nt folytatta tev�kenys�g�t.

A rendszerv�lt�s el�tt 4 eszetnd�vel egy �tszervez�s nyom�n a firma ism�t �n�ll� lett, �s a m�rkanev�t megtartva Elzett Z�r- �s Vasalat�rugy�r n�ven m�k�d�tt tov�bb. A 70-es, 80-as �vekben a profil letisztult, illetve kism�rt�kben �talakult. Az els�dleges szegmens tov�bbra is a z�r-, illetve ajt�- �s ablakvasal�s maradt.

A 80-as �vek k�zep�n jelent�s el�rel�p�s t�rt�nt, miut�n a n�met ROTO c�gt�l megv�s�rolt licenc alapj�n beindult a korszer� ablak-, illetve ajt�vasalat gy�rt�s. A rendszerv�lt�st k�vet� v�llalatprivatiz�ci�k idej�n, 1991-ben a c�g fele-fele ar�nyban a ROTO Frank AG �s a francia Securidev Goupes S.F.P.I. tulajdon�ba ker�lt. 1996. janu�r 1-t�l a z�rgy�rt�st a S�curidev csoport kiz�r�lagos tulajdon�ban l�v� Euro-Elzett Kft. viszi tov�bb.