Amikor jobb megszegni a KRESZT

A KRESZ betart�sa a biztons�gos k�zleked�st szolg�lja - legt�bbsz�r. N�ha viszont akkor cseleksz�nk logik�tlanul, s�t azzal teremt�nk balesetvesz�lyt, ha pontosan k�vetj�k az el��r�sokat, �s �ppen a szab�lys�rt�ssel �rj�k el azt, amire a jogalkot� is t�rekedett.

Eleny�sz� azon aut�sok sz�ma, akik soha nem k�vettek el sz�nd�kos szab�lys�rt�st. Ez els� olvasatban kiss� megd�bbent�nek t�nhet, de most nem sz�guldoz�sra, piros l�mp�n �thajt�sra, �s m�g csak nem is menet k�zbeni telefon�l�sra vagy a meg�llni tilos t�bla figyelmen k�v�l hagy�s�ra kell gondolni.

Olyan p�ld�kat gy�jt�tt�nk �ssze, amikor a g�pj�rm�vezet� gyakorlatilag belek�nyszer�l a szab�lyszeg�sbe, hogy ne hozza lehetetlen helyzetbe mag�t vagy k�zleked�t�rsait. Furcsa m�don �ppen a KRESZ-s�rt�ssel val�s�tja meg azt, amit a KRESZ-alkot� pr�b�lt el�rni.

1. Ink�bb nem �llnak meg a lehajt�s�vban

Ami�ta k�sz van az M0-s �j szakasza, az�ta jelen gondot az M3-asr�l a M0-ra felhajtani a megyeri h�d ir�ny�ba. A v�rosb�l kifel� az M3-as kivezet� v�g�n ugyanis a s�v �gy kanyarodik fel az M0-ra, hogy a fel- �s lehajt� s�v egybeesik. Ez a s�v csup�n annyira hossz�, mint az M3 felett �thalad� fel�lj�r�, �gy azt�n a hossz� kanyarod�s ut�n az aut�soknak h�sz-harminc m�ter alatt kellene egyet balra sorolniuk �gy, hogy k�zben nagy lend�lettel �rkeznek a lehajt�k, �s azok, akik k�s�bb F�t fel� menn�nek. A t�bla is viszonylag k�s�n jelzi, melyik a j� s�v, �gy sokan m�g a jobb oldali s�vban maradnak. A szab�ly szerint meg kellene �llniuk (ez esetben a lehajt�s�vban), ha elfogyott a gyors�t�s�vjuk, mindaddig, am�g nem tudnak besorolni - nem sz�ks�ges hosszasan fejtegetni, mi t�rt�nne akkor. Ez�rt sokan az egy�bk�nt a forgalomt�l elz�rt ter�leten haladnak addig, am�g nem tudnak biztons�gosan �tjutni a forgalmi s�vba.

2. Sem gyalog, sem aut�val nem �rnek �t a z�ld�n

Az elm�lt id�szak trag�di�i id�r�l id�re felh�vja a figyelmet a gyalog�tkel�helyekre. B�r a hat�lyos KRESZ sem engedi meg a g�zol�st, gyakran felvet�dik a szigor�t�s gondolata, a leg�jabb terv szerint m�r akkor is meg kell �llni a j�rm�vel, ha a gyalogos jelzi �thalad�si sz�nd�k�t - pedig a mostani, enyh�bb el��r�s sem tarthat� be mindig. Nem neh�z olyan helyet tal�lni, ahol a szab�ly kritikus forgalmi �llapotokat id�zne el�. A budapesti Andr�ssy �tr�l jobbra kanyarod�k egyszerre kapnak z�ldet a Bajcsy-Zsilinszky �ton �tkel� gyalogosokkal. A cs�csid�szakot sem kell megv�rni ahhoz, hogy a kanyarod�k �s a szab�lytalankod�k sz�ma k�z� egyenl�s�gjelet tegy�nk. M�g a temp�san l�pked� fiatalok sem �rnek �t a z�ld jelz�s ideje alatt - az id�sebbek teljesen es�lytelenek -, a j�rm�vezet� pedig k�nytelen megszegni a szab�lyt, ha a f��tvonal forgalm�nak megindul�sa el�tt be akarja fejezni a kanyarod�st, �s esetleg m�g a m�g�tte v�rakoz�knak is szeretn� megadni az �tjut�s �r�m�t.

3. �tban parkol, aki szab�lyos

A parkol�s visszat�r� probl�ma, �m ez�ttal nem a zs�folt belv�rosban, hanem a XII. ker�leti Roskovics utc�ban figyelt�nk fel egy �rdekes helyzetre. Gyalogosforgalom gyakorlatilag nincs, aut�forgalom viszont van, de a k�tir�ny� forgalmat nem akad�lyozza semmi - am�g nem parkol valaki szab�lyosan, a felfest�seknek megfelel�en. Mellette m�r csak egy aut� f�r el, �gy cs�csid�ben hosszabb v�rakoz�sra is k�nyszer�lhet az, akinek ki kell ker�lnie. Mindk�t oldalon van j�rda - ha legal�bb az egyikre f�lig fel�llhatn�nak az aut�sok, megsz�nne a KRESZ alak�totta blok�d.