3. LECKE

Szem�lyes n�vm�s, igeragoz�s, sz�rend

Szavak

Αθήνα (η) Ath�n
αλλά de
γιατρός (ο/η) orvos
δεν (ige tagad�s�n�l) nem
διαβάζω (διαβάσω) olvas
δουλεύω (δουλέψω) dolgozik
εγώ, εσύ, αυτός/αυτή/αυτό, εμείς, εσείς, αυτοί/αυτές/αυτά (a szem�lyes n�vm�s alanyesete) �n, te, �, mi, ti/�n/�n�k, �k
ελληνικά g�r�g�l
ή vagy
καθηγητής (ο) tan�r (k�z�piskol�ban �s a fels�oktat�sban)
καθηγήτρια (η) tan�rn�
και �s, (kiemelt sz� el�tt) is
καταλαβαίνω (καταλάβω) �rt
λεωφορείο (το) aut�busz
μένω (μείνω) lakik
ναι igen
ξέρω (ήξερα) tud, ismer
ότι (k�t�sz�) hogy
ουγγρικά magyarul
όχι nem
ποιος-α-ο (k�rd� n�vm�s) ki
πόλη (η, tsz: -εις) v�ros
πως (k�t�sz�) hogy
σήμερα ma
σπουδάζω (σπουδάσω) tanul, tanulm�nyokat folytat
στην Ελλάδα G�r�gorsz�gban
τι mi(t), milyen
τώρα most
χώρα (η) orsz�g

A N�VM�S

A n�vm�sok f�neveket, mell�kneveket, sz�mneveket helyettes�t� szavak. P�ld�ul: �n, te, � (szem�lyes n�vm�s), ez, az (mutat� n�vm�s), aki, ami (vonatkoz� n�vm�s), eny�m, tied (birtokos n�vm�s), ki? mi? (k�rd� n�vm�s), stb. Vannak olyan, a g�r�gben nyomat�k n�lk�li – gyenge – n�vm�sok is, amelyeket a magyar szem�lyraggal fejez ki: szeretlek (t�ged); az aut�m (eny�m).

A szem�lyes n�vm�s alanyesete

A szem�lyes n�vm�s szem�lyek vagy dolgok neve helyett �ll, �ppen ez�rt, ak�rcsak a f�n�v eset�ben, itt is haszn�lunk sz�mot, szem�lyt, harmadik szem�lyben nemet, valamint estetet. Hasonl�an a magyarhoz, alanyesete hangs�lyos, ez�rt csak akkor haszn�ljuk, ha nyomat�k esik r� : olvasok – �n olvasok (nem m�s), teh�t nem kell azt az ige mellett mindig kitenni, mint p�ld�ul az angolban, ahol csak a harmadik szem�lyben �rulkodik szem�lyrag a szem�lyr�l.
A szem�lyes n�vm�s egyes �s t�bbes sz�m� alakjai alanyesetben a k�vetkez�k:

P�ld�k

AZ IGE

A g�r�g ig�nek minden sz�mban �s szem�lyben k�l�n szem�lyragja van, amely lehet cselekv� vagy szenved� (igenem). A szem�lyragok k�l�nb�zhetnek att�l f�gg�en, hogy hangs�lyosak vagy hangs�lytalanok, de a ragok k�pz�s�t illet�en a hangs�lyos �s hangs�lytalan szem�lyrag� ig�k csoportj�n bel�l tov�bbi alcsoportokat is megk�l�nb�ztethet�nk. Valamint, m�s iget�vet haszn�lunk, ha az ig�vel �llapotot �runk le, �s m�st, ha ink�bb esem�nyt (igeszeml�let). Term�szetesen az iget�vek �s szem�lyragok k�pz�s�n�l a rendhagy�s�gok sem hi�nyozhatnak.

Kedves Tanul�! Ha a fentieket m�g nem teljesen �rted, esetleg t�l bonyolultnak t�nnek, ne menjen el a kedved…, ez m�g csak a harmadik lecke! Egy�bk�nt is, mi ez a magyar igeragoz�shoz k�pest, ahol az idegen anyanyelv�nek nem kis energi�j�ba ker�l elsaj�t�tani az alanyi �s t�rgyas ragoz�s� ig�k szem�lyragjait kijelent�, felsz�l�t� �s felt�teles m�dban. Nem is besz�lve az ikes ig�k ragoz�s�r�l vagy az igek�t�k haszn�lat�r�l. Ehhez k�pest a g�r�g ige k�pz�se, haszn�lata sz�mos esetben sokkal egyszer�bb:

Van n�h�ny seg�dsz�cska, amelyek az igeragoz�st l�nyegesen leegyszer�s�tik. Ilyen seg�dsz�val fejezz�k ki a j�v� id�t (θα), hiszen k�l�n szem�lyragjai csak a m�ltnak �s a jelennek vannak (igeid�), de ugyanezzel a seg�dsz�csk�val k�pezz�k a felt�teles m�dot is. Azaz, a felt�teles m�dnak nincsenek k�l�n szem�lyragjai, s�t a felsz�l�t� m�dnak is csak m�sodik szem�lyben (igem�d). A felsz�l�t�st a t�bbi szem�lyben egy m�sik seg�dsz�val tudjuk kifejezni (να), s ugyanezzel a seg�dsz�val fejezhetj�k ki a f�n�vi igenevet is.

A cselekv� szem�lyrag� (-ω/ώ) ig�k csoportos�t�sa

Az egyszer�s�g kedv��rt nevezhetj�k ezeket –ω v�g� ig�knek is.

Ebbe a csoportba tartozik az ig�k nagy r�sze. Minden ige k�t alkot�elemb�l �ll. Az iget�b�l �s a v�gz�d�sb�l (γράφ-ετε �r-tok). A v�gz�d�st tov�bbi k�t r�szre oszthatjuk, a k�t�hangz�ra �s a ragra (γράφ-ε-τε). Mivel e kett�t sok esetben m�r nem v�laszthatjuk kett�, a tov�bbiakban egys�gesen a v�gz�d�seket fogjuk kiemelni. De nem �rt tudni, hogy a ragok eredetileg minden igeragoz�sn�l megegyeznek, a (minim�lis) k�l�nbs�geket a sz�t�vet a raggal �sszekapcsol� k�t�hang okozza (γράφ-ετε �rtok; τρώ-τε esztek; αγαπ-άτε szerettek; αργ-είτε k�stek).

A cselekv� szem�lyrag� ig�ket a ragoz�s alapj�n n�gy csoportba oszthatjuk:

1. hangs�lytalan szem�lyrag� ig�k: γράφ-ετε
2. hangs�lytalan, �sszevont szem�lyrag� ig�k: τρώ-τε
3. hangs�lyos szem�lyrag�, -α soros ig�k: αγαπ-άτε
4. hangs�lyos szem�lyrag�, -ει soros ig�k: αργ-είτε

A hangs�lytalan szem�lyrag� ig�k ragoz�sa

A ξέρω (tud, ismer) ige ragoz�sa:

A mag�z�st a g�r�g a t�bbes sz�m 2. szem�llyel fejezi ki.

P�ld�k

A tagad�s

Eg�sz mondatot az όχι (nem) tagad�sz�val tagadunk, az ig�t pedig a δε(ν) * (nem) sz�val.

* a sz�v�gi –ν haszn�lat�ra k�s�bb visszat�r�nk. Egyel�re haszn�ljuk mindenhol!

P�ld�k

Ford�t�s g→m

Εσύ πού μένεις; → Te hol laksz?

Ο Γιώργος είναι Έλληνας; → Jorgosz g�r�g?

Εσείς πού δουλεύετε; → Ti (�n/�n�k) hol dolgoztok (dolgozik/dolgoznak)?

Σπουδάζεις ή δουλεύεις; → Tanulsz vagy dolgozol?

Ποιος ξέρει εδώ ελληνικά; → Ki tud itt g�r�g�l?

Δεν ξέρω πού είναι ο γιατρός. → Nem tudom, hol van az orvos.

Δεν είμαι Έλληνας, αλλά ξέρω ελληνικά. → Nem vagyok g�r�g, de tudok g�r�g�l.

Εγώ και η Μαρία ξέρουμε ουγγρικά. → �n �s Maria tudunk magyarul.

Δεν καταλαβαίνετε ελληνικά; → Nem �rtetek g�r�g�l?

Ξέρω ότι είσαι Έλληνας. → Tudom, hogy g�r�g vagy.

Εσύ είσαι καλός καθηγητής. → Te j� tan�r vagy.

Ξέρεις ότι είσαι όμορφη; → Tudod, hogy sz�p vagy?

Ford�t�s m→g

Nem tudsz g�r�g�l? → Δεν ξέρεις ελληνικά;

Tudtok magyarul? → Ξέρετε ουγγρικά;

Nem, nem �rt�nk magyarul. → Όχι, δεν ξέρουμε ουγγρικά.

Kosztasz ma nem dolgozik. → Ο Κώστας δεν δουλεύει σήμερα.

Tudod, hogy Kosztasz nem g�r�g? → Ξέρεις ότι ο Κώστας δεν είναι Έλληνας;

Tudom, hogy okos vagyok. → Ξέρω πως είμαι έξυπνος.

Hol van a telefon? → Πού είναι το τηλέφωνο;

Ath�n nem sz�p. → Η Αθήνα δεν είναι όμορφη.

Maria g�r�g. → Η Μαρία είναι Ελληνίδα.

Az orvos nem tudja, hol van az aut�. → Ο γιατρός δεν ξέρει πού είναι το αυτοκίνητο.

Ki tudja, hol lakik Nikosz? → Ποιος ξέρει πού μένει ο Νίκος;

Kosztasz G�r�gorsz�gban tanul. → Ο Κώστας σπουδάζει στην Ελλάδα.

A SZ�REND

Mivel az �jg�r�gben az egyes sz�fajok k�nnyen megk�l�nb�ztethet�ek egym�st�l, azok szem�lyragjai tan�skodnak a sz�mr�l, szem�lyr�l, nemr�l, esetr�l, a mondaton bel�l elfoglalt hely�k nem annyira k�t�tt, mint mondjuk az angolban, ahol a szigor� sz�rend n�lk�l k�nnyen gondolhatn�nk a mondat �ll�tm�ny�nak a t�rgyat, vagy ford�tva. Pl.:

A kijelent� mondat sz�rendje

A fenti p�ld�kb�l l�thatjuk, hogy ak�rcsak a magyarban, �gy a g�r�gben is, az egyes mondatr�szek helye viszonylag szabadon v�ltoztathat�, an�lk�l, hogy b�rmelyikre k�l�n�sebben nyomat�k ker�lne. M�gis van a magyar �s a g�r�g sz�rend k�zt egy alapvet� k�l�nbs�g, ami�rt �rdemes ezzel foglalkozni. Nevezetesen, a magyar azt, ami �j a k�zl�sben, szereti az �ll�tm�ny el� tenni, m�g a g�r�g ink�bb a mondat v�g�re hagyja. Hasonl�tsuk �ssze az al�bbi mondatokban a k�t nyelv sz�rendj�t:

g�r.: Ο Νίκος (Nikosz) διαβάζει (olvas) εφημερίδα (�js�got). A-�-T*
magy.: Nikosz k�nyvet olvas. A-T-�

g�r.: Η Μαρία (Maria) μένει (lakik) στην Ελλάδα (G�r�gorsz�gban). A-�-H
magy.: Maria Ath�nben lakik. A-H-�

* A = alany; � = �ll�tm�ny; T = t�rgy; H = hat�roz�

A k�rd� mondat sz�rendje

a) a kieg�sz�tend� k�rd�s

Ha a mondatban (k�rd� mell�kmondatban is!) k�rd�sz� van, akkor az �ll�tm�ny �ltal�ban k�zvetlen�l a k�rd�sz� ut�n �ll az alanyt megel�zve, teh�t, ak�rcsak a magyarban, a fenti k�plethez k�pest ford�tott sz�rendet haszn�lunk (�-A). Pl.

A fenti p�ld�kb�l j�l kit�nik, hogy m�g a magyarban a k�rd� mell�kmondatokban megf�r egym�s mellett a hogy k�t�sz� �s a k�rd�sz�, add�g ez a g�r�gben nem lehets�ges, ott a k�rd�sz� k�zvetlen�l kapcsol�dik a f�mondathoz: ξέρω πού μένεις.
De l�tszik az is, hogy a g�r�g nem tesz felt�tlen�l vessz�t a tagmondatok k�z�, annak haszn�lata szabadabb.

b) az eld�ntend� k�rd�s

Ha a mondatban nincs k�rd�sz�, teh�t igenl� vagy tagad� v�laszt v�runk, akkor a sz�rend lehet egyenes �s ford�tott is. Udvarias k�rd�sben a mondatot a μήπως (tal�n, esetleg) sz� vezeti be.

Είσαι Έλληνας; - Έλληνας είσαι; G�r�g vagy?
Μήπως είστε Έλληνας; �n esetleg g�r�g? v. �n nem g�r�g v�letlen�l?

P�ld�k

Ford�t�s g→m

Πού είναι το τηλέφωνο; → Hol van a telefon?

Δεν ξέρω πού είναι το τηλέφωνο. → Nem tudom, hogy hol van a telefon.

Δεν ξέρω ποιος είναι ο καλός φίλος. → Nem tudom, ki a j� bar�t.

Μήπως ξέρετε τι σπουδάζει ο Νίκος; → Nem tudj�tok v�letlen�l, mit tanul Nikosz?

Μήπως ξέρεις πού μένει ο Βασίλης; → Nem tudod v�letlen�l, hol van Vaszilisz?

Ford�t�s m→g

A tan�r G�r�gorsz�gban lakik. → Ο καθηγητής μένει στην Ελλάδα.

Kosztasz g�r�g�l olvas. → Ο Κώστας διαβάζει ελληνικά.

Nem tudom, hogy hol van a sz�p n�. → Δεν ξέρω πού είναι η όμορφη γυναίκα.

Nem tudod v�letlen�l, hol dolgozik M�ria? → Μήπως ξέρεις πού δουλεύει η Μαρία;

Nem tudj�tok v�letlen�l, mit olvas Kosztasz? → Μήπως ξέρετε τι διαβάζει ο Κώστας;