Vajon kinek mennyit �r a diploma?
D�tum: 2009. febru�r 15. Forr�s: HVG

A fels�oktat�sb�l kiker�l� diplom�sok sokszor teljesen m�s kih�v�sokkal tal�lj�k szembe magukat, mint amire sz�m�tanak, amire tanul��veik alatt k�sz�lnek. A 2008-as �szi HVG �ll�sb�rz�n a l�togat�k arra a k�rd�sre is v�laszoltak, hogy munk�juk sor�n mennyire tudj�k hasznos�tani az egyetemen/f�iskol�n tanultakat.
Az �ll�sb�rz�n r�sztvev� v�laszad�k 24,78 sz�zal�ka folyamatosan haszn�lja az egyetemen vagy f�iskol�n elsaj�t�tott ismereteket, 21,36 sz�zal�kuk �ltal�ban haszn�lja, 35,64 sz�zal�k pedig nem tudja vagy m�g nem dolgozott a szakm�j�ban.

A k�pz�s/int�zm�ny legnagyobb er�ss�g�nek az iskolai er�s h�tteret, a soksz�n�s�get, a megfelel� k�pess�gek, k�szs�gek elsaj�t�t�s�ra val� lehet�s�get jel�lt�k meg, illetve sokan eml�tett�k, hogy j� elhelyezked�si lehet�s�geket k�n�l� szakm�t tanulhattak.

Gyenges�gk�nt legt�bbsz�r a gyakorlati ismeretek hi�ny�t eml�tett�k, valamint sok visszajelz�s �rkezett a megfelel� nyelvi k�pz�s �s az oktat�st t�mogat� eszk�z�k hi�ny�r�l. A v�laszad�k k�zel 10 sz�zal�ka szerint nagy probl�m�t jelent a t�lk�pz�s, �s ez�rt bizonyos ter�leteken az elhelyezked�s is.

Idegennyelv-tud�s
Napjainkban a nyelvtud�s szerepe fel�rt�kel�d�tt: az alapszint� angol nyelv� kommunik�ci� szinte elengedhetetlen minden fels�fok� v�gzetts�get ig�nyl� poz�ci�ban. Az �ll�skeres�k is tiszt�ban vannak ezzel, ezt mutatja az is, hogy az �ll�sb�rz�re kil�togat�k 88,68 sz�zal�ka tud valamilyen szinten angolul, k�z�l�k 43,11 sz�zal�k legal�bb k�z�pszinten.

A n�metnyelv-tud�s is egyre elterjedtebb. A l�togat�k 48,26 sz�zal�ka jelezte, hogy valamilyen szinten besz�l n�met�l. Az eml�tetteken k�v�l a legt�bb �ll�skeres� �ltal besz�lt idegen nyelvek k�z� tartozik a francia, az olasz, a spanyol �s az orosz.

A tov�bbtanul�s sz�ks�gess�ge
A fentiek ellen�re a v�laszad�kat nem kedvetlen�ti el az oktat�sban val� r�szv�tel, hiszen 85,06 sz�zal�kuk sz�ks�gesnek tartja, hogy az elk�vetkez� 3 �vben vissza�lj�n az iskolapadba. A leggyakrabban eml�tett k�pz�si ter�letek - eml�t�s szerinti cs�kken� sorrendben - a k�vetkez�k voltak: gazdas�gi k�pz�s, nyelvi k�pz�s, m�szaki k�pz�s, hum�n ter�letek (HR, marketing, PR), informatika. A v�laszad�k mind�ssze 1,26 sz�zal�ka tervezi PhD- vagy MBA-k�pes�t�s megszerz�s�t a k�zelj�v�ben.

A tov�bbk�pz�s t�mogat�sa
A ki�ll�t�k 58 sz�zal�ka fontosnak tartja �s t�mogatja a munkav�llal�i tov�bbk�pz�s�t. Ezt milyen form�ban teszik, �s mely k�pz�sek a legt�mogatottabbak?

A v�laszad�k 34,80 sz�zal�ka anyagilag, 13 sz�zal�ka munkaid�-kedvezm�nnyel, 47,80 sz�zal�k pedig anyagilag �s munkaid�-kedvezm�nnyel egyar�nt seg�ti munkav�llal�i tanul�s�t. A legkedveltebb k�pz�si forma a HVG �ll�sb�rze ki�ll�t�i k�r�ben a bels� v�llalati k�pz�s (92,68 sz�zal�k), valamint a k�ls�s tanfolyam (63,41 sz�zal�k), de a tavaszi eredm�nyekhez k�pest er�teljesen megn�tt az M.Sc, MBA vagy �jabb diploma megszerz�s�t t�mogat� v�laszad�k ar�nya (43,90 sz�zal�k) is.

A v�llalati k�pz�s n�pszer�s�ge els�sorban a szem�lyre, illetve csoportra szabott k�pz�seknek k�sz�nhet�, mert a mindennapi munk�ban azonnal hasznos�that� ismeretanyag a leghat�konyabban ilyen m�don szerezhet� meg. A t�mogatott k�pz�si ter�let szerint a v�laszad�k 75 sz�zal�ka a nyelvi tov�bbk�pz�st r�szes�ti el�nyben, 62,50 sz�zal�kuk pedig a gazdas�gi, p�nz�gyi ismeretek elsaj�t�t�s�t tartja fontosnak.
A 2008. okt�ber 16-�n �s 17-�n megtartott, �ll�s �s tov�bbk�pz�si lehet�s�geket, szakmai programokat felvonultat� rendezv�ny 6000 l�togat�j�nak negyede vett r�szt a felm�r�sben.