Leggyakrabban a kisdedkorban alakul ki, az elv�laszt�s sor�n a glut�ntartalm� gabonaf�l�knek az �trendbe t�rt�n� beiktat�sa sor�n. Ritk�n feln�ttkorban jelentkezik el�sz�r.

A szervezetben ellenanyag termel�dik az egyik saj�t feh�rje, a sz�veti transzglutamin�z nev� enzim ellen (ezen enzim feladata a glut�n lebont�sa). Az elfogyasztott glut�n lebont�dik egy gliadin nev� peptidd�. A reakci�t ez az enzim-peptid komplex v�ltja ki az arra hajlamos egy�nek szervezet�ben.
A liszt�rz�kenys�gre val� hajlamnak genetikai h�ttere van, emiatt a betegs�g �r�k�lhet�.



T�netei

- kr�nikus hasmen�s, halv�ny sz�n� �s zs�rf�ny� em�sztetlen sz�klet, ritk�n sz�kreked�s, hasi f�jdalom
- felf�v�d�s, fokozott b�lg�ztermel�d�s
- a b�lfal ny�lkah�rty�j�ban l�v� b�lbolyhok t�nkremennek, emiatt a t�panyagok nem tudnak rendesen felsz�v�dni

A t�netek �ltal�ban a gabona �trendbe iktat�s�t k�vet�en 6-12 h�nappal kezd�dnek, rendszerint fokozatosan alakulnak ki. A betegs�g hevess�ge �s a t�netek kialakul�s�nak id�pontja k�l�nb�z� lehet, ami �sszef�gg azzal, hogy a glut�n mikor ker�lt az �trendbe, �s befoly�solja a glut�n fogyasztott napi mennyis�ge is.
A csecsem�kn�l fejl�d�si rendelleness�get, s�lygyarapod�si �s n�veked�si zavart, feln�ttekn�l fogy�st, gyenges�get, fejf�j�st, hajhull�st, b�rki�t�st, csontritkul�st, vashi�nyt okoz, n�kn�l menstru�ci�s zavarok �s medd�s�g is fell�phet.
El�fordulhat az is, hogy az alacsony n�v�s, a vashi�nyos v�rszeg�nys�g, a fogzom�nc hib�s fejl�d�se vagy a pubert�s k�s�se az egyetlen t�net.




A kezeletlen liszt�rz�kenys�g k�vetkezm�nyei

A s�r�lt b�lny�lkah�rtya a vasat �s vitaminokat alig k�pes felsz�vni. A t�pl�l�kban l�v� allerg�neket viszont �tengedi. Ez �tel-intoleranci�t id�zhet el� (pl. sz�ja�rz�kenys�g alakulhat ki, �s mivel sok sz�j�t haszn�lnak a glut�nmentes �lelmiszerekben, ez tov�bbi neh�zs�get jelent).
A b�lk�rosod�s tov�bbi k�vetkezm�nye lehet a lakt�z-intolerancia.

A kezeletlen liszt�rz�kenys�g n�veli a b�lfalban a rosszindulat� nyirokdaganat (limf�ma) kock�zat�t.

A liszt�rz�kenys�g megjelen�se el�tt �s ut�n is kialakulhat a cukorbetegs�g.

Liszt�rz�kenys�g eset�n megn� egy b�rbetegs�g, a dermatitis herpetiformis kock�zata (el�fordul�sa a list�rz�kenyek mintegy 5 sz�zal�k�n�l).
Ennek t�netei: szimmetrikusan eloszl� er�sen viszket� ki�t�s (v�ll, �lep, fejb�r, t�rd, k�ny�k) n�ha apr� h�lyagokkal, b�lny�lkah�rtya k�rosod�sa, esetenk�nt hasmen�s.

A liszt�rz�keny betegek, ha nem tartj�k a szigor� glut�nmentes �trendet, fog�konyabb� v�lhatnak k�l�nf�le pszichol�giai probl�m�ra. Gyakoribb k�r�kben a skizofr�nia, mint az eg�szs�ges n�pess�g k�r�ben.




Diagn�zis

Egyetlen megb�zhat� m�dja a glut�n �trendb�l val� kiiktat�sa el�tti sz�vettani vizsg�lat.
A v�rvizsg�lat kev�sb� megb�zhat� eredm�nyt ad. Az IgA endomysium ellenanyag �s a sz�veti transzglutamin�z IgA-ellenanyag kimutat�s�val t�rt�nik, �s a v�rsz�rumb�l v�gzett vizsg�latok pozitivit�sa er�s gyan�t t�maszt a betegs�g fenn�ll�s�ra.
A diagn�zist a sz�vettani vizsg�lat er�s�ti meg.




Kezel�se

A liszt�rz�keny betegeknek eg�sz �let�k folyam�n szigor�an be kell tartani a glut�nmentes �trendet.
A glut�n t�voltart�s�val a b�l ny�lkah�rty�ja regener�l�dik, a liszt�rz�keny egy�n eg�szs�ges �letet �lhet, a di�t�n k�v�l egy�b kezel�sre nem szorul.