A csincsilla,ez a puf�k, sz�rke m�kushoz hasonl�t� bar�ts�gos, �m igencsak sokr�t�en "felhaszn�lhat�" kis r�gcs�l� Amerika felfedez�s�vel, az Andok hegys�gbõl indulva kezdte meg eur�pai h�d�t� k�r�tj�t (csak �gy, mint koll�g�ja a tengerimalac). A csincsill�k eredeti �l�hely�k�n csapatokba verõdve, a k�vek k�z�tt b�jk�lva �lt�k �jszakai �let�ket. Nev�ket a spanyol h�d�t�kt�l a CHINCHA indi�nok ut�n kapt�k, azok ut�n akik vad�sztak r�juk, h�sukat megett�k, bund�jukat pedig ruhak�nt, takar�k�nt haszn�lt�k.

A CHINCH�K azonban -b�rmennyire szerett�k volna- nem �lvezhett�k t�l sok�ig a csincsill�k �ltal ny�jtott k�nyelmet. Az �ket leig�z� Ink�k ugyanis hamarosan megtiltott�k nekik a csincsillaruh�k visel�s�t, �s a csincsillapr�m pillanatok alatt az Inka uralkod�oszt�ly ruha-alapanyag�v� v�lt -�s kiz�r�lag az Inka nemesek viselhett�k õket.

Nem sok�ig �r�lhettek azonban az Inka nemesek a gy�zelemnek. A XVI. sz�zadban ugyanis a Spanyolok leig�zt�k �ket (ha j�l sejtem, sok CHINCHA indi�n d�rzs�lte akkoriban k�r�rvendõen a tenyer�t , �s elkezdõd�tt a spanyol nemesek h�res -vagy ink�bb h�rhedt- zs�km�nyszerzõ k�r�tja.

Mivel ad� m�r akkoriban is l�tezett, az egyik alattval� egy �kszerekkel �s aranyt�mb�kkel telepakolt dobozt k�ld�tt Izabella kir�lynõnek. Azt nem igaz�n szerette volna, ha megs�r�l az �rt�kes doboz, ez�rt azt egy Inka vez�rtõl zs�km�nyolt csodasz�p csincsillatakar�ba csomagolta.

A k�vet, akinek �t kellett volna adnia a kincseket, azonban �gy d�nt�tt, hogy -vajon mi�rt:)- ink�bb a f�nyûzõ �letet v�lasztja, �s megsz�k�tt a kincsek legnagyobbb r�sz�vel. Mivel volt egy kis lelkiismeretfurdal�sa, ez�rt a csincsillabund�kba csomagolt dobozt biztos ami biztos alapon elk�ldte kir�lynõj�nek. Pechj�re nem jutott t�l messzire, hamar elfogt�k a kir�lynõ katon�i. �s, ahogy az m�r lenni szokott, a gonosz el is nyerte m�lt� bûntet�s�t....vagy m�gsem?...H�t, a nõk m�r csak ilyenek. A kir�lynõ m�g soha nem tal�lkozott ilyen gy�ny�rû, f�nyûzõ �s ritka szõrm�vel, �gy elfog�sa ut�n hal�lbûntet�s helyett ink�bb lovagg� �ttette tolvaj bar�tunkat:))

�gy t�rt�nt, hogy a csincsillabunda a spanyol nõk �lmainak netov�bbja lett, hiszen m�g soha senki nem tal�lkozott ehhez hasonl� l�gy, puha, k�nnyû, k�kes-sz�rk�s �rnyalat�, csillog� bund�val. Mindenki, akinek ak�r csak egyszer is lehetõs�ge ny�lt a bunda megcsod�l�s�ra, irigykedni kezdett a kir�lynõre. A spanyolok kereslete a csincsillabunda ir�nt pedig olyan �ri�sira nõtt, hogy D�l-Amerik�ban az arany �s gy�m�ntl�zhoz hasonl� �llapot kezdett kialakulni. A csincsillabunda eur�pai elterjed�s�vel pedig a kereslet csak nõtt �s nõtt �s nõtt...

Azt hiszem semmi sem mutatja jobban a kereslet nagys�g�t, hogy pl. 1899-ben pl. Richard Glick a lipcsei "Csincsillakir�ly" egymag�ban 78.500 darab, majd 1900 �s 1901 folyam�n m�r t�bb, min 300.000 darab csincsillabund�t import�lt. Egyes sz�m�t�sok szerint ekkoriban t�bb, mint egymilli� csincsilla v�lt a hatalmas bunda�hs�g �ldozat�v�.
L�nyeg�ben ezzel egyidõben, a brit b�nyat�rsas�gokkal az Andokba �rkezett angol �riemberek egyre ink�bb hi�nyolni kezdt�k az otthon m�r olyannyira megszokott r�kavad�szatokat. Angli�b�l r�k�kat hozattak, h�tv�genk�nt pedig r�k�ra vad�sztak. H�t k�zben pedig a r�ka vad�szott ... �jjel-nappal.... a csincsill�ra.

"H�la" az angol �riemberek hobbij�nak, a spanyol nemesek irigys�g�nek �s az eur�pai bunda�hs�gnek, a csincsill�kat, sok m�s �rt�kes �llathoz hasonl�an a sz�zad v�g�re m�r a kihal�s vesz�lye fenyegette. Ennek hat�s�ra 1918-ban a chilei, a perui �s a boliviai vezet�s -v�gre- betiltotta a kis �llatok vad�szat�t �s a szõrmeexportot. De ekkor m�r �gy t�nt, hogy t�l k�sõ volt.

A fordulat 1918-ban k�vetkezett be, amikor is egy Mathias F. Chapman nevû, az Anaconda Coppernek dolgoz� b�nyam�rn�k egy indi�n vad�szt�l megvette �lete els� �lõ csincsill�j�t. Ekkor sz�letett meg Chapman fej�ben a saj�t csincsillateny�szet megalap�t�s�nak a gondolata. A sors ir�ni�ja, hogy eredetileg -hozz�nk hasonl�an- � maga is h�zi�llat szerepet sz�nt volna a kis sz�rm�koknak, �m v�g�l a sz�rmepiac ir�ny�ba fordult. (Durva. M�g a mai napig is az az �ltal�nos v�lem�ny, hogy ha nem lenn�nek sz�rmetelepek, a csincsilla se lenne... mialatt lehet, hogy pont ez�rt nem terjedt el kor�bban? Elgondolkoztat�...)

T�rsai term�szetesen bolondnak hitt�k, amikor bejelentette, hogy az �sszes eddig t�rt�nt h�zias�t�si k�s�rlet kudarcbafullad�sa ut�n, pontosan õ fogja megmenteni a kihal�st�l ezt a fajt. Indi�n vad�szokat fogadott, �s az �lve elfogott "k�k" csincsill�k�rt cser�be aranyat ig�rt nekik.

A csincsill�knak t�bb t�pusa (alfaja) is �lt a hegyek k�z�tt, mint pl. a kisebb m�ret� �s az alacsonyabban fekv� ter�leteken �l� "Costina" �s a magass�got kedvel� "Lanigera". Mivel az alacsonyan �l� -�s �gy k�nnyebben levad�szhat�- Costina addigra l�nyeg�ben m�r teljesen kihalt, Chapman a nagyobb m�ret� Lanigera t�pus� csincsilla ut�n kutatott.

N�gy �vig (1919-1922) j�rta az Andok lemagasabb, kb. 4300 �s 5500 m�ter k�zti cs�csait 23 indi�n t�rsas�g�ban, �gy siker�lt �sszegyûjtenie 11 �lõ p�ld�nyt (vegyesen Costina �s Lanigera t�pus�t - 7 h�met �s 3 n�st�nyt). A keres�s embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt zajlott. J�l jellemzi a helyzetet, hogy volt olyan csincsilla is a megmentettek k�z�tt, akit szam�rh�ton, hatalmas (egy 5 gallonos, kb. tal�n 19 liter k�r�li) olajos"hord�ban" hoztak le a hegyr�l - m�ghozz� an�lk�l, hogy egy csepp vizet is kapott volna az �tel mell�. Az ind�nok szerint ugyanis a csincsilla ha vizet kap, meghal. (Szerinted?:)
A csincsill�kat v�g�l speci�lis, Chapman �ltal kifejezetten nekik k�sz�ttetett faketrecekben, nap el�l v�dve, j�ggel h�tve lassan, sok-sok pihen�vel hozt�k le a hegyekb�l - hogy hozz�szokhassanak a magass�gv�ltoz�shoz.
A chilei korm�ny azonban megtagadta a csinek kiutaztat�s�t �s �gy t�nt, hogy hi�ba volta sok f�radoz�s. Chapman azonban kitart� ember volt �gy el�rte, hogy 1923-ban enged�lyezz�k ennek a k�l�nleges �s �rt�kes sz�ll�tm�nynak az orsz�gb�l t�rt�n� kivitel�t.

Az �j haz�jukba vezet� �t aligha volt izgalommentes. A csincsill�kat vonattal, g�zhaj�val, teherhaj�val, a haj�ra egyszer�en zsebben "felcsemp�szve", j�ggel, nedves kend�kkel h�tve sz�ll�tott�k Kaliforni�ba. (A Palena nev� g�zhaj�val utaztak �t Callaoba, a jap�n Anyu Maru nev� teherhaj�val pedig San Pedr�ba - Kaliforni�ba)

1923 febru�r 22-�n pedig a 11 csincsilla helyett 12 sikeresen meg is �rkezett az Egyes�lt �llamokba (Sajnos az egyik csincsilla meghalt, �m k�t b�bi is sz�letett). Õk lettek a mai csincsillapopul�ci� õsei.
Chapmennek nem volt k�nny� dolga �s �gy t�nt, minden k�r�lm�ny ellene fordult. Miut�n a csincsill�it Los-Angelesb�l a farmra k�lt�ztette, �gy t�nt, gondok lesznek a v�zzel, majd mindez fokozand� bet�rtek hozz� �s elvitt�k a csincsill�inak csaknem a fel�t, akik k�z�l sokan el is pusztultak a tolvaj sivatagon �t t�rt�n� sz�k�se k�zben. (�ll�t�lag - b�r val�sz�n�leg Eur�p�ban adt�k el �ket)

Mathias F. Chapman val�sz�n�leg t�nyleg nagyon szerette a csincsill�it... �s �k is �t:) Azt hiszem az a t�ny, hogy az egyik, a sz�ll�t�ketreceket k�sz�t� n�met kov�cs ut�n elnevezett "�scsincsilla" "�reg Hoff" Chapman 1934 december 26-i hal�l�t is t�l�lve kb. 22 �vesen halt meg, mindent elmond.

B�r a mai csincsillapopul�ci� �s maga a csincsilla-�zlet�g l�trej�tte Chapman nev�hez f�z�dik, a mai csincsill�k (�s tal�n a Te csinjeid �sei) m�r nem felt�tlen�l csak ezeknek az �s-csiniknek a lesz�rmazottai. Az USA-ba ugyanis v�rfriss�t�s gyan�nt k�s�bb �jabb Costina �s Brevicaudata t�pus� csincsill�kat is behoztak D�l-Amerik�b�l.

Ennek ellen�re az 1950-es �vekben egy teny�szp�r m�g mindig doll�rezreket �rt �s egyre t�bben l�tt�k meg az �ZLETET a csincsillatart�sban, tal�lt�k meg a csincsillabunda potenci�lis piac�t, �s alap�tott�k meg az elsõ szervezeteket a csincsillabund�k �rt�kes�t�s�re.

Hamarosan az elsõ csincsillabunda sztenderdek is megjelentek.