A t�pl�l�kallergi�r�l �s t�pl�l�kintoleranci�r�l mindenkinek

 P�lfi Erzs�bet

dietetikus

Az allergi�r�l egyre t�bb sz� esik, mivel egyre t�bb ember szenved egyre t�bbf�le allerg�n �ltal kiv�ltott enyh�bb vagy s�lyosabb t�netekt�l. Az allerg�nek egy r�sze a t�pl�l�kainkkal ker�lnek a szervezet�nkbe, �s nagyon sokf�le elv�ltoz�st id�zhetnek el�.

Magyarorsz�gon a vezet� t�pl�l�kallerg�nek a teh�ntejfeh�rje, a toj�s, a sz�ja, a gabonaf�l�k. A feln�tt lakoss�g kb. 1%-a szenved valamilyen t�pl�l�kallergi�ban, m�g a gyermekek kb. 0,3–7,5% t�pl�l�kallergi�s. A liszt�rz�kenys�g gyakoris�ga kb. 0,5%-ra tehet�. A t�pl�l�kallergi�ban �s t�pl�l�kintoleranci�ban szenved�k sz�ma vil�gszerte emelkedik annak ellen�re, hogy a szakemberek komoly er�fesz�t�seket tesznek a megel�z�s, �s a szakszer�bb kezel�s �rdek�ben.

 Mir�l is van sz�?

A t�pl�l�kok �ltal okozott nem v�rt t�neteket k�z�s n�ven adverz �telreakci�knak nevezz�k. Ide sokf�le betegs�g tartozik, mint p�ld�ul az �telm�rgez�sek, de a t�pl�l�kallergia, �s a t�pl�l�kintolerancia is.

A t�pl�l�kallergia tulajdonk�ppen egy specifikus, az allerg�n hat�s�ra mindig jelentkez�, nem v�rt t�net-egy�ttest okoz� k�ros immunreakci�. Ilyenkor a t�pl�l�k vagy annak valamelyik �sszetev�je a k�ros immunfolyamat beind�t�jak�nt, �gynevezett allerg�nk�nt viselkedik.

A t�pl�l�kallergia t�netei igen v�ltozatosak, amelyet az al�bbi t�bl�zat is szeml�ltet.

Forr�s: Barna M�ria dr.: Bevezet�s a t�pl�l�kallergia �s t�pl�l�kintolerancia probl�mak�r�be. In: Barna M�ria dr. (szerk.): Magyar T�pl�l�kallergia �s T�pl�l�kintolerancia Adatbank, Tempus-Phare, Bp,2000,14.o.

 A t�pl�l�kintolerancia hasonl�t megjelen�s�ben a t�pl�l�kallergi�hoz, de nem zajlik a szervezetben k�ros immunreakci�, �s pszich�s eredetre sem vezethet� vissza.

T�bb csoportja ismert, ezek k�z�l a l�nyegesebbek a k�vetkez�k:

A biog�n aminok az erekre gyakorolt hat�suk r�v�n az allergi�hoz hasonl�, v�ltozatos t�neteket hoznak l�tre. A t�l �rett sajtok, borok (els�sorban a v�r�sborok), a sonka-, kolb�szf�l�k, a savany� k�poszta, egyes halak, csokol�d�, f�st�lt h�sok, ban�n, di� tartalmazhatnak ilyen anyagokat.

Protein�zinhib�tort a sz�jabab, uborka, c�kla, f�ldimogyor�, kukorica tartalmaz. Enziminduktorok a koffein (k�v�, tea, k�la), a teofillin, teobromin (tea, k�la, csokol�d�) �s az alkohol.

Hisztaminfelszabad�t� faktor az eperben, m�kban, mogyor�ban, f�st�lt �rukban tal�lhat� meg. Tov�bbi intoleranci�t okoz� vegy�letek lehetnek egyes �lelmiszeripari adal�kanyagok. Haz�nkban leggyakrabban intoleranci�t okoz� adal�kanyagok a benzoesav �s sz�rmaz�kai (tart�s�t�szer) E-210-219, a tartrazin (�telsz�nez�k) E-102, az eritrozin (�telsz�nez�k) E-127, az aszpartam (�des�t�szer) E-951, a ciklam�tok (�des�t�szer) E-952, a szorbitok (�des�t�szer) E-200-203, az aceszulf�m-K (�des�t�szer) E-950, �s nem utols�sorban a glutam�tok (�zfokoz� anyag) E-620-624. A teh�ntejfeh�rje-, toj�sfeh�rje-, sz�jaallergi�hoz viszony�tva az ezekre az anyagokra val� t�l�rz�kenys�g elhanyagolhat�.

A tejcukor (lakt�z) a lakt�zintoleranci�t v�ltja ki.

Enn�l a k�rk�pn�l a lakt�zbont� enzim (a lakt�z) teljes vagy r�szleges hi�ny�r�l van sz�, �gy a tejcukor bontatlanul halad tov�bb a v�konyb�lb�l, �s a vastagb�l bakt�riumai bontj�k el v�g�l r�vid sz�nl�nc� zs�rsavakk� �s g�zokk�. Egyes becsl�sek szerint a lakoss�g kb. 14%-�t �rinti. Jellemz� t�netei a puffad�s, hasmen�s, b�z�s sz�klet. Nagy jelent�s�ge van a di�ta szempontj�b�l az „egy�ni toleranci�nak”, amely a lakt�z enzim aktivit�s�nak f�ggv�nye. Vannak olyan betegek, akik bizonyos mennyis�g� tejet el tudnak fogyasztani, m�sok viszont k�nytelenek teljes tejcukormentes di�t�t tartani.

T�pl�l�kaverzi�r�l besz�l�nk, ha a t�pl�l�k elutas�t�s�nak pszich�s oka van.

A coeliakia (liszt�rz�kenys�g) genetikailag meghat�rozott, permanensen fenn�ll� intestinalis gliadinintolerancia, a v�konyb�lny�lkah�rtya k�rosod�sa.

A betegs�g legfontosabb jellemz�i, hogy �r�kletesen meghat�rozott, az alfa-gliadin hat�s�ra ny�lkah�rtya-elv�ltoz�s alakul ki, a t�panyagok felsz�v�d�sa zavart szenved, a rossz felsz�v�d�sa miatt megjelennek a klinikai t�netek, megfelel� di�t�val a ny�lkah�rtya-k�rosod�s �s a t�netek is megsz�nnek, a glut�n visszaad�s�ra a t�netek �jra jelentkeznek.

A leggyakoribb t�netei a hasmen�s (ritk�n sz�kreked�s), a p�khas, a fejl�d�sben val� visszamarad�s, az �tv�gytalans�g, h�ny�s, v�rszeg�nys�g.

 Mivel a korszer� �lelmiszeripar egyre v�ltozatosabban �s szabadabban haszn�l fel nyersanyagokat a term�kei el��ll�t�s�hoz, ez�rt egyre nagyobb az es�ly, hogy az allerg�n anyag benne van olyan term�kben is, amire a beteg nem gondol. A fentiekben megeml�tett betegs�gek hat�kony kezel�s�t a helyesen �ssze�ll�tott �trend jelenti, amely nem tartalmazza a t�neteket kiv�lt� anyagot.