A parlamenti létszám csökkentésének ötlete 1990 óta sokszor merült fel, változást nem sikerült elérni. Először 1993-ban az SZDSZ javasolt kisebb parlamentet, aztán 1995-ben Horn Gyula tervezett 220–250 képviselőt. 1998-ban a Fidesz már kormánypártként vitte tovább az MSZP ötletét, létrejött egy hatpárti bizottság, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, de aztán nem lett belőle semmi. Medgyessy Péter 2004-ben miniszterelnökként 250 fős országgyűlést javasolt. A Fidesznek 2006 óta olyan javaslata vár parlamenti tárgyalásra, ami 200 főben határozná meg a képviselők létszámát. Ezt az MDF és az SZDSZ nem támogatja, jóllehet az országgyűlési képviselők számának csökkentésével valamennyi párt egyetért.

Ezúttal a válságkezelés okán tett javaslatot az országgyűlés létszámának csökkentésére Gyurcsány Ferenc. A jelenlegi irányszám 199 fő, melyből 176-ot listán, egy fordulóban, megyénként választanának meg, 23-at pedig a mandátumot nem eredményező megyei szavazatok alapján. A választás így egyfordulós, arányos és olcsóbb lenne (8 helyett 4 milliárd).

A számok magukért beszélnek

Magyarország lakossága: 10,0 millió fő, parlamenti képviselők száma: 386 fő. 25.906 lakosra jut egy képviselő.

ország	Lakosság (millió fő) (2008)	Képviselők száma (2008)	Ennyi állampolgárra jut egy képviselő (2008)	Képviselők száma (1995)
Magyarország Anglia Ausztria Belgium Csehország Görögország Portugália Svédország Szerbia Szlovákia Szlovénia	10 60,1 8,1 10,3 10,2 10,6 10,5 9 10,1 5,3 2	386 646 183 221 281 300 230 349 126 150 90	25.906 93.034 44.262 46.606 36.299 35.333 45.652 25.787 80.159 35.333 22.222	386 646 246 318 281 300 230 349 - 150 130

Érdekességképpen az Európai Unió lakosainak száma: 497 198 700 fő. Az Európa Parlament jelenleg 784 képviselőből áll, ami annyit jelent, hogy 634.182 európai polgárra jut egy képviselő.

Táblázatunkból kiderül, hogy a vizsgált országok közül csak Angliában dolgozik több politikus, mint nálunk. Azt is megfigyelhetjük, hogy a britek hatszor annyian vannak, mint mi magyarok, így ha azt nézzük, hány polgárra jut egy képviselő, messze vernek bennünket az angolok. Ilyen tekintetben harmadik helyen állunk, hiszen csak Szlovéniában (22.222) és Svédországban (25.787) jut kevesebb lakosra egy képviselő. Igaz a svédek nem sokkal maradnak el tőlünk (Magyarország 25.906).

A táblázatunk végére kikerestük ezen országok ’95-ös adatait. Hét országban változatlan azóta a képviselői létszám. Ahol változott, ott csökkent! Ausztria 63 képviselőtől búcsúzott az évek során (246 – 183), Belgium 97 képviselőjétől vált meg (318 – 221), végül Szlovénia 40 politikusát eresztette szélnek (130 – 90).

Játsszunk el a gondolattal

Ha 199 képviselő lenne Magyarországon, 187 politikustól kellene megválnunk (jelenleg 189 MSZP-s és 138 fideszes politikus ül a parlamentben). Ez azt is jelentené, hogy 50.754 főre jutna egy képviselő.

Számoljunk tovább! 2005-ös adat szerint a magyarországi képviselők átlagkeresete 689.299 Ft. Az akkori alapbér 210.000 Ft volt, mára 231.900 Ft-ra emelkedett, ami 10 százalékos növekedés. Ezek alapján, ma egy országgyűlési képviselő havi átlagkeresete 760.000 Ft körüli. 386 képviselőre ez évente valamivel több, mint 3,5 milliárd forint. 187 képviselő elbocsátásával 1,7 milliárd forint spórolható meg évente. Ez vajmi kevés a 2009-re tervezett 660 milliárdos hiány pótlásához.