A parlamenti l�tsz�m cs�kkent�s�nek �tlete 1990 �ta sokszor mer�lt fel, v�ltoz�st nem siker�lt el�rni. El�sz�r 1993-ban az SZDSZ javasolt kisebb parlamentet, azt�n 1995-ben Horn Gyula tervezett 220–250 k�pvisel�t. 1998-ban a Fidesz m�r korm�nyp�rtk�nt vitte tov�bb az MSZP �tlet�t, l�trej�tt egy hatp�rti bizotts�g, hogy megvizsg�lj�k a lehet�s�geket, de azt�n nem lett bel�le semmi. Medgyessy P�ter 2004-ben minisztereln�kk�nt 250 f�s orsz�ggy�l�st javasolt. A Fidesznek 2006 �ta olyan javaslata v�r parlamenti t�rgyal�sra, ami 200 f�ben hat�rozn� meg a k�pvisel�k l�tsz�m�t. Ezt az MDF �s az SZDSZ nem t�mogatja, j�llehet az orsz�ggy�l�si k�pvisel�k sz�m�nak cs�kkent�s�vel valamennyi p�rt egyet�rt.

Ez�ttal a v�ls�gkezel�s ok�n tett javaslatot az orsz�ggy�l�s l�tsz�m�nak cs�kkent�s�re Gyurcs�ny Ferenc. A jelenlegi ir�nysz�m 199 f�, melyb�l 176-ot list�n, egy fordul�ban, megy�nk�nt v�lasztan�nak meg, 23-at pedig a mand�tumot nem eredm�nyez� megyei szavazatok alapj�n. A v�laszt�s �gy egyfordul�s, ar�nyos �s olcs�bb lenne (8 helyett 4 milli�rd).

A sz�mok maguk�rt besz�lnek

Magyarorsz�g lakoss�ga: 10,0 milli� f�, parlamenti k�pvisel�k sz�ma: 386 f�. 25.906 lakosra jut egy k�pvisel�.

orsz�g	Lakoss�g (milli� f�) (2008)	K�pvisel�k sz�ma (2008)	Ennyi �llampolg�rra jut egy k�pvisel� (2008)	K�pvisel�k sz�ma (1995)
Magyarorsz�g Anglia Ausztria Belgium Csehorsz�g G�r�gorsz�g Portug�lia Sv�dorsz�g Szerbia Szlov�kia Szlov�nia	10 60,1 8,1 10,3 10,2 10,6 10,5 9 10,1 5,3 2	386 646 183 221 281 300 230 349 126 150 90	25.906 93.034 44.262 46.606 36.299 35.333 45.652 25.787 80.159 35.333 22.222	386 646 246 318 281 300 230 349 - 150 130

�rdekess�gk�ppen az Eur�pai Uni� lakosainak sz�ma: 497 198 700 f�. Az Eur�pa Parlament jelenleg 784 k�pvisel�b�l �ll, ami annyit jelent, hogy 634.182 eur�pai polg�rra jut egy k�pvisel�.

T�bl�zatunkb�l kider�l, hogy a vizsg�lt orsz�gok k�z�l csak Angli�ban dolgozik t�bb politikus, mint n�lunk. Azt is megfigyelhetj�k, hogy a britek hatszor annyian vannak, mint mi magyarok, �gy ha azt n�zz�k, h�ny polg�rra jut egy k�pvisel�, messze vernek benn�nket az angolok. Ilyen tekintetben harmadik helyen �llunk, hiszen csak Szlov�ni�ban (22.222) �s Sv�dorsz�gban (25.787) jut kevesebb lakosra egy k�pvisel�. Igaz a sv�dek nem sokkal maradnak el t�l�nk (Magyarorsz�g 25.906).

A t�bl�zatunk v�g�re kikerest�k ezen orsz�gok ’95-�s adatait. H�t orsz�gban v�ltozatlan az�ta a k�pvisel�i l�tsz�m. Ahol v�ltozott, ott cs�kkent! Ausztria 63 k�pvisel�t�l b�cs�zott az �vek sor�n (246 – 183), Belgium 97 k�pvisel�j�t�l v�lt meg (318 – 221), v�g�l Szlov�nia 40 politikus�t eresztette sz�lnek (130 – 90).

J�tsszunk el a gondolattal

Ha 199 k�pvisel� lenne Magyarorsz�gon, 187 politikust�l kellene megv�lnunk (jelenleg 189 MSZP-s �s 138 fideszes politikus �l a parlamentben). Ez azt is jelenten�, hogy 50.754 f�re jutna egy k�pvisel�.

Sz�moljunk tov�bb! 2005-�s adat szerint a magyarorsz�gi k�pvisel�k �tlagkeresete 689.299 Ft. Az akkori alapb�r 210.000 Ft volt, m�ra 231.900 Ft-ra emelkedett, ami 10 sz�zal�kos n�veked�s. Ezek alapj�n, ma egy orsz�ggy�l�si k�pvisel� havi �tlagkeresete 760.000 Ft k�r�li. 386 k�pvisel�re ez �vente valamivel t�bb, mint 3,5 milli�rd forint. 187 k�pvisel� elbocs�t�s�val 1,7 milli�rd forint sp�rolhat� meg �vente. Ez vajmi kev�s a 2009-re tervezett 660 milli�rdos hi�ny p�tl�s�hoz.