Viszonlyag ritk�n hallani bankcs�dr�l, amit az magyar�z, hogy egy p�nzint�zet fizet�sk�ptelenn� v�l�sa komoly gazdas�gi k�lts�gekkel j�r a p�nz�gyi szektoron k�v�l is. "Bankokat a lehet� legritk�bb esetben z�rnak be, �s olyankor is t�bbnyire csendesen vezetik ki azokat a piacr�l" - mondta port�lunknak V�rhegyi �va, a P�nz�gykutat� Zrt. tudom�nyos f�munkat�rsa.

A kutat� szerint, ha m�gis megsz�ntetnek egy bankot, annak bet�teit �s hiteleit t�bbnyire egy m�sik bank, esetleg t�bb m�s p�nzint�zet veszi �t - term�szetesen jellemz�en p�nz�rt, azaz a hitel�llom�nyt megveszik a bajba jutott bankt�l. "Hitel vagy m�s banki k�vetel�s felsz�mol�s eset�n sem v�sz el, hanem csak �talakul egy m�sik p�nzint�zettel vagy t�rsas�ggal szemben fenn�ll� ad�ss�gg�" - foglalta �ssze V�rhegyi �va.

A hitelek �s a bet�tek �tv�tel�re sz�mos p�lda akad a magyar bankrendszer t�rt�net�ben is. Az �ltal�nos �rt�kforgalmi Bank (��B) bet�teseit �s ad�sait a Magyarorsz�gi Volksbank vette �t, a Konzumbank �gyfelei az MKB Bankhoz ker�ltek, a Postabank �gyf�l�llom�nya pedig az Erste Bankhoz ment �t.

El�sz�r j�n a fel�gyeleti biztos, de az anyabank is seg�thet

A jogszab�lyok szerint ha egy bankn�l, takar�ksz�vetkezetn�l vagy br�kerc�gn�l fenn�ll a fizet�sk�ptelens�g es�lye, vagy a t�rsas�g t�k�je egy bizonyos szint al� cs�kken, vagy a bank vezet�se nem akar, illetve nem tud eleget tenni a jogszab�lyokban el��rt k�teless�geinek, akkor a PSZ�F fel�gyeleti biztost rendelhet ki a c�g ir�ny�t�s�ra.

A fel�gyeleti biztos els�dleges feladata a bet�tesek �s a tulajdonosok �rdekeinek �rv�nyes�t�se, ak�r a bank vezet�s�nek sz�nd�kaival ellent�tben is. A fel�gyeleti biztos ell�tja a tulajdonosi �s a vezet�si feladatokat. Ak�r �j tulajdonos bevon�s�val helyre�ll�tja a p�nzint�zet m�k�d�s�t, vagy ha ez nem siker�l, kezdem�nyezi annak felsz�mol�st.

V�rhegyi �va elmondta, ha egy bank t�k�je jelent�sen cs�kken, vagy fizet�k�pess�ge vesz�lybe ker�l, akkor vagy az �llam, vagy pedig az anyabank k�s�relheti meg a megment�s�t. Az �llam a p�nz�gyi rendszer stabilit�s�nak fenntart�sa miatt juttathat t�k�t a banknak (ahogy ez 1998-ban a Postabank eset�ben t�rt�nt), az anyabanknak pedig a saj�t h�rneve v�delm�ben lehet erre oka. Egy ilyen anyabanki ment�akci�nak az lehet a magyar�zata, hogy az anyabank nem akarja kock�ra tenni saj�t reput�ci�j�t bajba jutott le�nybankja miatt, �gy j�l felfogott �zelti �rdeke a bank kiseg�t�se.

Ha a fenti megment�si utak egyike sem j�rhat�, vagy nincs sz�nd�k r�, akkor a hiteleket, k�vetel�seket �s m�s kintl�v�s�geket a felsz�mol�k �rt�kes�tik, a bet�teseket pedig az Orsz�gos Bet�tbiztos�t�si Alap (OBA) k�rtalan�tja. Ilyesmi t�rt�nt 1998-ban a Realbank eset�ben.

Csak rossz ad�sok ker�lhetnek behajt�khoz

A szab�lyosan fizetett hitelek v�rhat�an m�s p�nzint�zetekhez ker�lnek, a szerz�d�s�ket nem teljes�t� �gyfelek hitelei viszont egy�b p�nz�gyi szolg�ltat�sokat v�gz� t�rsas�gokn�l is kik�thetnek. (Ez am�gy egy j�l m�k�d� bank eset�ben is el�fordulhat.) Ez azt jelenti, hogy csak a rossz ad�sok hitelei ker�lnek behajt�khoz, a j� ad�soknak ilyen "kellemetlens�gekkel" nem kell sz�molniuk.

Az �rv�nyes szab�lyok szerint banki hitel�llom�ynok csak olyan t�rsas�gokhoz ker�lhetnek �t, amelyek a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelet�nek (PSZ�F) ellen�rz�se alatt �llnak. Ezek k�z�tt azonban ott vannak a k�vetel�sek kezel�s�vel foglalkoz� faktoringc�gek is. Egyedi esetben �s a szerz�d�s�ket nem teljes�t� ad�sok hitelei m�s c�gekhez is ker�lhetnek.

A hitelek sors�val kapcsolatban az is �rdekes k�rd�s, hogy egy banknak mennyire �ll �rdek�ben a kintlev�s�gek (hitelek) behajt�sa vagy �rt�kes�t�se - a banknak ugyanis jellemz�en az�rt kellene p�nzz� tennie a k�vetel�seit, hogy eleget tudjon tenni a k�telezetts�geinek, azaz hogy ki tudja fizetni a hitelez�it �s a bet�teseit. "A bankfelsz�mol�k most kev�sb� �rdekeltek a k�vetel�sek gyors �s hat�kony behajt�s�ban, mint egy �vvel ezel�tt" - v�li V�rhegyi �va. Az Eur�pai Uni� �llamai ugyanis tavaly �sz v�ge �ta a mag�nszem�lyek bet�teinek teljes �sszeg�re garanci�t v�llalnak, s�t t�bb �llam a p�nzint�zeteknek a bankk�zi piacon felvett hiteleire is garanci�t v�llal. �gy a biztos�tott hitelek ar�nya az �sszes kintl�v�s�gek 50 sz�zal�k�r�l azok 65-80 sz�zal�k�ra n�tt, �s csak a fennmarad� h�nyad kifizet�se f�gg a felsz�mol�s kimenetel�t�l.

Bankcs�d nincs, kincset �r a j� ad�s

"Bankcs�d nincs: egy p�nzint�zet vagy teljes�ti fizet�si k�telezetts�geit, vagy fizet�sk�ptelenn� nyilv�n�tj�k �s akkor felsz�mol�si elj�r�s indul ellene" - hangs�lyozta az [origo]-nak Marsi Erika, a Nemzetk�zi Bank�rk�pz� Int�zet igazgat�s�g�nak aleln�ke. Olyan cs�delj�r�sra, amelynek sor�n ideiglenesen nem kell a fizet�si k�telezetts�geknek eleget tenni, bankokn�l nincs lehet�s�g.

Bankot, takar�ksz�vetkezetet, br�kerc�get csak az erre a c�lra l�trehozott k�zhaszn� t�rsas�g sz�molhat fel. �gy ezeknek a t�rsas�goknak az eszk�zeit, k�zt�k p�nz�gyi k�vetel�seiket is csak ez a c�g �rt�kes�ti. A felsz�mol� c�g a bankok k�vetel�seit - �gy hiteleit is - annak a c�gnek adja el, amelyik a legt�bbet fizeti �rt�k.

"A szerz�d�s�ket betart� ad�sok felsz�mol�skor v�rhat�an egy m�sik bankhoz ker�lnek" - er�s�t r� V�rhegyi �va v�lem�ny�re Marsi Erika. A banki �tv�tel mellett sz�l, hogy egy p�nzint�zet sz�m�ra egy hitelszerz�d�s megszerz�se �j �gyfelet jelent, aki m�s p�nz�gyi szolg�ltat�st is ig�nybe vehet m�g a j�v�ben. Egy�b v�llalkoz�sok sz�m�ra ez a lehet�s�g nem n�veli a szerz�d�s �rt�k�t, �gy az �gyfelek kevesebbet is �rnek.

Vesztes�g is �rheti a tartoz� �gyfelet

Bankfelsz�mol�s eset�n �ltal�ban nem �ri vesztes�g a bank ad�sait, de speci�lis esetekben m�gis van erre es�ly. Az �tlagos ad�snak ugyan�gy kell t�rlesztenie tov�bb hiteleit, mintha nem t�rt�nt volna semmi, de akikkel szemben a megsz�n� bank k�telezetts�geket v�llalt, azok elvesz�thetik �gy szerzett jogosults�gaikat.

Marsi Erika t�j�koztat�sa szerint azok az ad�s �gyfelek vesz�thetnek bankjuk felsz�mol�sakor, akiknek bankgaranci�juk, hitelkeret�k vagy t�bb r�szletben leh�vhat� hitel�k volt. A felsz�mol�s al� ker�l� bank k�telezetts�geit ugyanis nem k�teles �tvenni az a p�nzint�zet, amelyikhez a hitel �tker�lt.