A Bostoni Gyerekk�rh�z kutat�i olyan betegeken v�geztek agyt�rk�pez�seket, akik epilepszia miatti m�t�tre v�rtak. Els� �zben siker�lt kimutatniuk, hogy az agy a feldolgoz�s eg�szen korai szakasz�ban vill�mgyorsan k�pes f�lismerni a k�l�nb�z� k�r�lm�nyek k�z�tt �br�zolt t�rgyakat. A r�szletes eredm�nyeket a Neuron c�m� foly�irat leg�jabb sz�ma k�zli.

A szem retin�j�b�l �rkez� l�t�si inform�ci� az agy egy sor hierarchikus szervez�d�s� l�t�ter�let�n - t�bbek k�zt a nyakszirtlebenyben l�v� els�dleges l�t�k�rgen - �ramlik kereszt�l, m�g v�g�l el�ri a hal�nt�klebenyt. A l�t�si t�rgyfelismer� kapacit�sunk�rt �s a sz�n�rz�kel�s�nk�rt v�gs� soron felel�s hal�nt�klebeny visszajelz�seket is k�ld a korai feldolgoz� ter�letekre. Ez a k�tir�ny� inform�ci��raml�s meger�s�ti a l�t�si �rz�kel�st.

Eddig nem volt vil�gos, hogy mennyiben j�rulnak hozz� a l�t�shoz ezek az "el�re�raml�" �s "visszacsatol�" jelek, mondja Gabriel Kreiman, a Bostoni Gyerekk�rh�z szem�szeti oszt�ly�nak munkat�rsa. Egyesek �gy v�lt�k, ha nincs visszacsatol�s, akkor nincs l�t�s sem, de Kreiman �s csoportja kimutatta, hogy l�tezik egy kezdeti aktivit�shull�m, amely gyors els�dleges benyom�st ad, �s m�r ez is nagyon er�teljes.

Noha a magasabb agyter�letekr�l k�s�bb el�fordulhat visszacsatol�s, ami gyakran fontos lehet, a rendk�v�l gyors l�t�si feldolgoz�snak k�ts�gtelen�l evol�ci�s el�nye lehetett a kritikus helyzetekben, p�ld�ul egy ragadoz�val szembe tal�lkozva.

Az embereken v�gzett kor�bbi tanulm�nyok nem invaz�v agymegfigyel�sekre �p�ltek, azaz a vizsg�latok sor�n nem v�geztek m�t�teket, hanem vagy elektr�d�kat tettek a fej fel�let�re, vagy k�palkot� elj�r�sokat haszn�ltak. M�sodperces id�k�z�kkel r�gz�tett�k az agyi aktivit�st, ami jelent�sen elmarad az agy t�nyleges feldolgoz�si sebess�g�t�l. R�ad�sul ezek az elj�r�sok meglehet�sen kiterjedt agyter�letekr�l gy�jtenek inform�ci�t.

Kreiman �s munkat�rsai k�zvetlen�l az agyba helyezt�k az elektr�d�kat, �gy rendk�v�l nagy id�beli felbont�ssal tudtak adatokhoz jutni (a l�t�si inger megjelen�t�se ut�n 100 milliszekundummal, azaz 0,1 m�sodperccel r�gz�tett�k a jeleket), �s er�sen k�r�lhat�rolt, j�l meghat�rozott helyek aktivit�s�t tudt�k nyomon k�vetni.

A "durv�bb" elj�r�st az tette lehet�v�, hogy a k�s�rletekben olyan epilepszi�s �nk�nteseket vizsg�ltak, akik betegs�g�k miatt m�t�tre v�rtak. Az ilyen m�t�tek el�tt fel kell t�rk�pezni az agyat, hogy a s�r�lt agysz�vetek elt�vol�t�sakor ne k�ros�tsanak semmilyen l�tfontoss�g� agyfunkci�t. A csoport 11 epilepszi�s serd�l� �s fiatal feln�tt agy�ba �ltetett elektr�d�kat (betegenk�nt 48-126 elektr�d�t) azokra a ter�letekre, ahonnan az epilepszi�s rohamok felt�telezhet�en sz�rmaztak. Mik�zben az elektr�d�k tov�bb�tott�k az agyi aktivit�st a r�gz�t� m�szerekhez, a betegeknek egy sor k�l�nb�z� m�ret� �s elforgatotts�g� k�pet mutattak �t kateg�ri�b�l (�llatok, sz�kek, emberi arcok, gy�m�lcs�k �s j�rm�vek).

A regisztr�lt adatok azt mutatt�k, hogy az agy l�t�k�rg�nek bizonyos ter�letei szelekt�ven ismernek fel bizonyos t�rgykateg�ri�kat. Az egyes agyter�letek olyan er�sen �s k�vetkezetesen v�laszoltak, hogy a kutat�k egy id� ut�n csup�n a k�s�rleti alanyok idegv�laszainak mint�zat�t vizsg�lva, matematikai algoritmussal meghat�rozhatt�k, mit n�znek a betegek. Ezen k�v�l a v�laszok a t�rgy m�ret�t�l �s az elford�t�s m�rt�k�t�l f�ggetlen�l �lland�ak voltak. A felismer�s 100 milliszekundumon bel�l egy�rtelm� volt, ami t�l kev�s id� ahhoz, hogy az inform�ci� megj�rhatta volna a nyakszirtlebenyben l�v� els�dleges l�t�k�reg �s a hal�nt�klebeny k�z�tti oda-vissza utat.

A kutat�k a vizu�lis algoritmusok sz�mos gyakorlati alkalmaz�s�t tartj�k elk�pzelhet�nek. Seg�ts�g�kkel p�ld�ul "megtan�thatj�k" a sz�m�t�g�peket, hogy olyan j�l l�ssanak, mint az emberek. Ily m�don a sz�m�t�g�pek seg�thetn�nek val�s �lethelyzetekben, p�ld�ul megpillanthatn�k a terrorist�kat a rep�l�tereken, aut�ba szerelve megakad�lyozhatn�k a rosszul l�that� gyalogosok el�t�s�t, vagy sok sz�z mikroszk�pos metszetet vizsg�lhatn�nak meg, hogy kisz�rj�k a rosszindulat� sejtburj�nz�sokat. Enn�l is futurist�bb alkalmaz�si ter�let lehetne olyan agy-sz�m�t�g�p interf�szek tervez�se, amelyek lehet�v� tenn�k vak emberek sz�m�ra legal�bb a r�szleges l�t�si �rz�kel�st.