K�r�lbel�l h�rommilli� �vvel ezel�tt �lt �seink, az Australopithecus africanus k�pvisel�i elk�peszt� fogazattal rendelkeztek - hogy mennyire er�s volt harap�suk, azt egy nemr�giben v�gzett, sz�m�t�g�pes modell seg�ts�g�vel v�gzett kutat�s t�rta fel, amelyet az Arizonai Egyetem kutat�i v�geztek. A kutat�csoport komp�tertomogr�f, azaz CT vizsg�latok seg�ts�g�vel felv�telt k�sz�tett egy �pp Australopithecus kopony�r�l, majd sz�m�t�g�pen modellezte annak m�k�d�s�t. Ennek sor�n kider�lt, hogy el�d�nk sz�les �llkapcsa egy pitbullt megsz�gyen�t� harap�sra volt k�pes, igaz, nem �les szemfogaival, hanem sz�les �s kem�ny �rl�fogaival. Erre az�rt lehetet sz�ks�g, hogy a hozz�nk hasonl�an mindenev� rokon ne csak az elejtett h�st, hanem az �sszegy�jt�getett magokat is meg tudja r�gni.

Ha pedig b�rmilyen magot meg tudott r�gni, an�lk�l, hogy el�tte fel kellett volna t�rnie azokat, - term�szetesen szersz�mok n�lk�l, hiszen az Australopithecus m�g csak a k�korszak, azaz a tudatos szersz�mhaszn�lat kezdet�n �lt f�ld�nk�n, - b�rhova el tudott v�ndorolni, ahol �jabb �s �jabb magokat tal�lt. Lehet, hogy ez lehetett kulcsa t�l�l�s�nek, hiszen min�l nagyobb k�rben �s min�l sz�lesebb v�laszt�kban tudott �lelmet szerezni az �sember, ann�l nagyobb es�lye volt a t�l�l�sre. Mivel a gyors kl�mav�ltoz�s egyre kevesebb lehet�s�get adott a t�pl�l�k megszerz�s�re, �gy minden olyan el�ny, amely k�nnyebben jutatta eles�ghez, p�ld�ul mert meg tudta em�szteni, r�gni azt, nagyobb es�llyel �lte t�l ezt a zord korszakot. Azok az �seink p�ld�ul, akinek nem alakult ki ilyen er�s fogazatuk, �ns�ges id�szakban gyakran veszett�k el fogaikat a magok, gy�kerek r�gcs�l�sa k�zben, amely ak�r hal�los vesztes�g� is v�lhatott, hiszen szersz�mok h�j�n csak fogaink tudt�k feldolgozni az �lelmet.

Mi�rt nem olyan j�k a mi fogaink is, mint �seink�?

Ahogyan egyre k�nnyebb� v�lt az �lelmiszerek beszerz�se, egyre kev�sb� v�lt fontos el�nny�, ha er�s �llkapcsunkkal sz�t tudtuk roppantani a magvakat, gy�kereket. A mai, el�re megf�z�tt, s�t, gyakran vegyileg puh�tott, p�colt vagy dupl�n elk�sz�tett mirelit �telek m�r szinte semmilyen er�sfesz�t�st nem ig�nyelnek az �llkapocs �s fogak r�sz�r�l, de m�r a r�z bronz �s vaskorszak t�rsadalmai is szinte csak feldolgozott, puha �lelmiszereket fogyasztottak (az �semberhez k�pest legal�bbis): p�ld�ul a gabon�t szersz�mokkal felt�rt�k, feldolgozt�k �s v�g�l lep�ny vagy keny�r form�j�ban fogyasztott�k.
B�r �sany�nk, Lucy, a legkor�bbi ismert csontmaradv�ny �llakapcsa sz�nt�n ilyen er�snek kellett hogy legyen, mai fogazatunk m�r ink�bb az vaskori �r�ks�g�k, mint egykori, sz�les �s er�s �llkapcs� rokonaink�. M�s k�rd�s, hogy ma m�r annyira sem kell feldolgozunk az �lelmiszereket, amennyire az izmaink megfelel� edz�se �s fogaink �ntisztul�sa azt megk�veteln�, ez�rt gyakran m�r a t�l gyenge harap�s, t�ls�gosan k�m�lt fogak okoznak fog�szati jelleg� probl�m�kat.